Egy időben dirigálhatta városunk férfi és női kosárlabdacsapatát az élvonalban, ilyen hőstettel azóta sem büszkélkedhet szakember hazánkban. A megyeszékhelyünkre hajdan tanárként érkezett Petőfi Lajos közel négy évtizedet dolgozott a helyi kosárlabdaéletben, így a sportág veszprémi történelmének emblematikus alakja lett. Mindig igyekezett mindenből és mindenkiből kihozni a maximumot. Tavaly nyugdíjba ment és Ranolder-díjat kapott.
tremmer
Mester és tanítványa
A veszprémi Tóth Lara – a megyéből egyedüliként – lett a nyertese a MOL Tehetségtámogató Programjának, amely az idei tanévben összesen 19 millió forinttal támogatja a 10–23 év közötti tehetséges művész- és kutatójelöltek pályafutását. Országszerte összesen 59 fiatal pályázó és csapataik nyertek támogatást.
Őrzik-vigyázzák Gyulafirátót rendjét
Noha „csak” civil bűnmegelőzők, akik térítés nélkül végzik az önként vállalt tevékenységüket, nekik is köszönhető, hogy a lakóhelyünkre vonatkoztatott statisztikák alacsony szintű bűnözési rátát mutatnak. A Gyulafirátóti Polgárőr Egyesület is megfelel azon kihívásoknak, amiket vele szemben a rendvédelmi szervek, az önkormányzat és a lakosság támaszt. Városunk közgyűlése tavaly az elnökhelyettesüknek, Bérczi Oszkárnak adta az Év polgárőre-díjat.
A bábszínház mindig feltalálja magát
A kabócások – elmondásuk szerint – nem férnek a bőrükbe, pandémia idején is folyamatosan keresik a találkozási lehetőséget a közönséggel. A bábszínház egy összművészeti ágazat, sokféle hatás éri a közönséget: tánc, szobrászat – mert a bábot sokszor szobrászok formálják –, képzőművészet, festészet, zene. Ez csak élőben élvezhető igazán.
Nem félt, hogy betörik az orrát
Versenyszerűen legutóbb tizennégy éve bokszolt, de szeretett sportágától a visszavonulása után sem távolodott el. Hajdan volt remek képességű öklözőként hivatáskész: cél- és felelősségtudattal bíró edző akar lenni. A pandémia „betöréséig” jó csapata volt, ma is bizakodó a tanítványait illetően, akik tudják: az ökölvívás erőre, ügyességre, állóképességre és gyorsaságra is épít.
Farsangi mulatságok Veszprémben
Hol mulattak az iparosok, milyen népszerű vendéglátóhelyek működtek a belvárosban, hol mulattak a tisztek és mi volt a társasági élet központja? Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros segítségével felelevenítjük, milyen szórakozási szokások jellemezték a veszprémieket a 20. században.
A sikerhez jó csapat kell
Decemberben vette át kinevezését prof. dr. Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől a Veszprém megyei kórház vezetésére, így dr. Töreki-Vörös Ibolya vezeti a Csolnoky kórházat január 4. óta. Miként fogadta az új kihívást a világjárvány közepén, mit gondol a koronavírus elleni vakcináról és mivel foglalkozik kevés szabadidejében? Ezekről beszélgettünk a megyei kórház új főigazgatójával.
A második család az egyesület
2021. január 28. – A Dózsavárosi Baráti Kör civil egyesületként csinosítja környezetét, barátságosabbá teszik a városrészt, tagjai számíthatnak egymásra a bajban, a hétköznapokon pedig biztosítják egymásnak a hovatartozás élményét.
Gyulafirátót hírnevét öregbítette
Ha valaki, ő aztán tényleg elkötelezett a múlt értékeinek megbecsüléséért, a családi kapcsolatok erősítéséért – a Kastélykert Óvoda volt vezetőjeként, a helyi részönkormányzat korábbi, illetve a települési Bakonyerdő Pávakör jelenlegi tagjaként sokat fáradozott Gyulafirátót múltjának feltárásán, a népi hagyományok felélesztésén. Kauker Katalin tett annyit a városrész identitásának erősítéséért, hogy a veszprémi önkormányzat méltán részesítette Hadnagy László-díjban, amelynek névadóját példaképként tiszteli.
Cementgyártól a digitális élményközpontig
2021. január 28. – A veszprémi Búzapiactér. Ismerősen cseng? Abeles-cementgyár? És ha azt mondjuk, hogy szikvízparkoló, akkor már megvan? Igen, a terület ilyen sokszínű funkciókat látott már el, most pedig tovább bővíti skáláját a digitális élményközpont megépülésével.