Noha „csak” civil bűnmegelőzők, akik térítés nélkül végzik az önként vállalt tevékenységüket, nekik is köszönhető, hogy a lakóhelyünkre vonatkoztatott statisztikák alacsony szintű bűnözési rátát mutatnak. A Gyulafirátóti Polgárőr Egyesület is megfelel azon kihívásoknak, amiket vele szemben a rendvédelmi szervek, az önkormányzat és a lakosság támaszt. Városunk közgyűlése tavaly az elnökhelyettesüknek, Bérczi Oszkárnak adta az Év polgárőre-díjat.Király Ferenc – Meggyőződésem, hogy a döntéshozók a kitüntetés odaítélésekor a közösségünk magas szintű szakmai munkáját ismerték el – kezdte „sportszerű felütéssel” a beszélgetésünket Bérczi Oszkár, aki tisztában van ama igazsággal: ha rendesen dolgoznak, akkor senki sem veszi észre őket, a munkájukat. Ők pedig a tevékenységük révén tényleg olyan légkört, hovatovább miliőt teremtettek a városrészben, ahol az ott élők komfortosan és kellő védelemben érezhetik magukat.
A közbiztonság megteremtésében és fenntartásában szükség van a polgárőr szervezetekre, amiket a rendészeti családon belül helyeztek el, majd meghatározták nekik, hogy milyen szolgálati formát láthatnak el. A polgárőröknek rendelkezniük kell alapvető jogi, rendészeti, vagyonvédelmi, kriminalisztikai, elsősegély-nyújtási, mentési, katasztrófa-elhárítási, tűzoltási és vagyonvédelmi ismeretekkel. Vagyis, már nem hobbiból működő társaságok.
Látható és nem látható
– Jó érzés szolgálni, de arra is büszke vagyok, hogy érdemesnek találtak a díjra – jegyezte meg Bérczi Oszkár, majd mosolyogva hozzátette: – Persze hajdan nem az érdemért léptem be a szervezetbe, hanem, hogy együtt vigyázzunk a közbiztonságra, a közösségért, hogy mindent megtegyünk az itt élők „oltalmáért”. Tizenöt éve, körzeti megbízottként érkezett Rátótra, s akkor a rendőrségi elöljárói jó néven vették, ha a kmb-sek csatlakoznak a helyi polgárőrökhöz. A vezetői óhajt nem tartotta púpnak a hátán, hamar megbarátkozott a települési társakkal. Idővel Hámori Józsefet Farkas László váltotta az egyesület élén, őt pedig elnökhelyettesnek választották meg. – Akkor a tagság arra kért bennünket, hogy csak egy évre vállaljuk el a megbízást. Ennek immáron másfél évtizede – közölte nevetve.
Mint megtudtuk: a polgárőrök szolgálatban mindent megtehetnek, amit a törvény nem tilt, olyankor közfeladatot ellátó személynek minősülnek. A rendőrséggel remek a kapcsolatuk, velük mellérendeltségi viszonyban vannak, a közös akcióik előre tervezettek. Ilyen esetekben a tevékenységet irányító rendőrök utasításait követik, feladatuk az intézkedés zavartalanságának biztosítása. Látható és nem látható járőrszolgálataik célja, hogy a köz- és külterületeken megakadályozzák a jogsértéseket és erősítsék a lakosság biztonságérzetét. Előbbi esetben formaruhában és feliratos autóval „szorgoskodnak”, míg utóbbinál az elkövetők tetten érésére fókuszálnak. Az elmúlt években a bűnmegelőzés és a járőrözés mellett bővült a tevékenységi körük: részt vesznek környezet-, illetve gyermek- és ifjúságvédelemben is. Odafigyelnek az illegális szemétlerakó-helyekre és a parlagfüves részekre. Ezt a munkájukat megkönnyíti egy közelmúltban megvásárolt drón. Az állam és az önkormányzat egyébiránt kiemelten támogatja őket – a működésükhöz szükséges háttér biztosított, a technikai ellátottságuk és a felszereltségük jónak mondható –, így rendelkeznek gépkocsival, motor- és segédmotor-kerékpárral is.
Kapcsolat a rászorulókkal
Miközben a közrend és a közbiztonság kapcsán nem lehet megfeledkezni róluk, egyfajta missziót is ellátnak, rászoruló emberekkel is tartják a kapcsolatot, segítenek az ügyes-bajos dolgaik elvégzésében. Külön figyelmet szentelnek az idősek és az egyedülállók védelmére és biztonságára. A kijárási korlátozások és a boltok korábbi zárása, illetve a vendéglátóhelyek zárva tartása miatt esténként alig lehet járókelőkkel találkozni, de ez nem jelenti azt, hogy kevesebb a munkájuk. Szemrevételezik, hogy az állampolgárok betartják-e a korlátozásokat, ám figyelik a lakat alatt lévő szórakozóhelyeket is, amik a betörők célpontjai lehetnek.
Veszprémben jelenleg a rátóti az egyetlen működő polgárőr szervezet, a hasonló csoportok szép lassan a feledés homályába merültek. Egyesületüknél Gyulafirátót élvez elsőbbséget, majd prioritási sorrendjükben Kádárta és a megyeszékhely következik.
– Sajnos a fiatalokban van bizonyos érdektelenség és közömbösség, nehéz kimozdítani őket a szobáikból – jegyezte meg Bérczi Oszkár. Mi is hiányoljuk őket a szervezetünkből, ahol kétharmad arányban vannak a negyvenöt évnél idősebb tagok. Nemrég sikerült eredményeket elérnünk azzal, hogy a fiataloknak tetszenek a motoros szolgálatok, mint ahogy az is, hogy rendőrökkel közösen járőrözhetnek. Jó lenne, ha a polgárőrség közösségformáló erővé válna, s majd’ mindegyik városrészben alakulna egy ilyen csoport. Csak így lehetne emelni a közterületi szolgálatok számán. Jelenleg harmincöten vagyunk – továbbá húsz dózsavárosi kolléga –, de a létszámunk Veszprém esetében akár másfél száz is lehetne, lévén, a lakosság igényli a polgárőri jelenlétet.
Önzetlenül segítenek
Járőrszolgálataikon túl főként a közlekedés, a forgalomirányítás, a rendezvények és sportesemények biztosításában vesznek részt. Gondot fordítanak a peremterületekre, a városrészi horgásztavak és Jutaspuszta környékére. Az év polgárőre már nem lát el közterületi járőrszolgálatot, már csak azért sem, mert az egyesületükben ő végzi az adminisztrációs feladatokat. Szinte napi kapcsolatban van a tagjaikkal, nekik mindig előre megírja a havi szolgálattervezeteket. Pontosan tudja, hogy kiket és mikor lehet teendőkkel megszólítani. Az egyesületet szakmailag fogja össze, míg az elnökük a feltételeik megteremtésén fáradozik.
– Jóllehet, ezért a munkánkért nem kapunk fizetést, ezután is ugyanilyen lendülettel és hozzáértéssel végezzük a polgárőri tevékenységünket – hangsúlyozta Bérczi Oszkár.
Mindnyájan elkötelezettek a munkájuk iránt. A mai világban szép dolog is, amikor emberek önzetlenül segítenek másoknak.
NÉVJEGY:
Bérczi Oszkár 1979. április 13-án született Veszprémben. Alapfokú tanulmányait a Cholnoky iskolában végezte, az útja innen a várpalotai Faller szakmunkásképző-intézetbe vezetett, ahol erősáramú villanyszerelő lett. Később itt érettségizett. Következő „állomáshelye” – 1999-ben – a Csopaki Rendészeti Szakközépiskola volt, majd a veszprémi rendőrkapitányságra került, ahol 2001 és 2012 között körzeti megbízottként dolgozott: előbb a Dózsavárosban, aztán pedig Gyulafirátóton. Utána felvették a megyei főkapitányság MEKTA bevetési alosztályára, ahol tavaly tavaszig volt járőrparancsnok. Jelenleg a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ szakoktatója Csopakon. Menyasszonyával és ötéves kisfiukkal Gyulafirátóton élnek. Hobbija a lövészet.