Hiányoznak a vendégek

2021. 01. 22. – Az ismert darwini evolúciós elmélet szerint nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra. Nos, ha valami, akkor az elmúlt csaknem egy évben a változások iránti fogékonyság kulcsszerepet kapott az egyén és a vállalkozások életében is. Az éttermeket, kávézókat, vendéglátóipari egységeket is kreativitásra sarkallta ez a világjárvány uralta időszak – megnéztük, ki hogyan boldogul a vendég nélküli hétköznapokkal.
Kiss Nikolett – Jelen állás szerint február elejéig még biztosan nem ülhetünk be a kedvenc éttermünkbe, kávézónkba. A mi életünkben eddig példa nélküli helyzet, a tavaly tavaszi, illetve a november 10. óta tartó lezárás összességében több hónapnyi kényszerszünetre küldte az iparágat. Házhozszállítás, főzővideók, tematikus menüsorok elvitelre, erőteljes online, közösségi média jelenlét – mind-mind az „előre menekülés” bizonyítékai. A megkérdezettek általi rövid tanulság pedig: hiányoznak a vendégek.
Veszprém belvárosában sétálva gyakorlatilag évtizedek óta meg-, vagyis kikerülhetetlen a Marica kávéház. Amint az időjárás engedte, a teraszok tele voltak kávézó, beszélgető emberekkel, dél­időben pedig az ebédmenü vonzotta a környéken dolgozókat. Természetesen most sem álltak le, elvitelre lehet enni, inni is, de mint ahogy Kapossy Balázs üzletvezető is elmondta: nekik nem profiljuk a kiszállítás.
– Tisztában vagyunk vele, hogy ha pizzát vagy egyéb mást szeretne valaki rendelni, akkor nem egyből a Marica jut eszébe, ezért nehéz ezzel versengeni, nem is szeretnénk, évekbe telne átállni erre. Tavasszal nekifutottunk a Netpincérrel, nem jött be, most pedig saját kollégáink segítségével kiszállítunk, természetesen. Muszáj, hogy túléljük ezt az időszakot, és így meg tudtuk tartani az összes kollégánkat is – mondta.
Az üzletvezető hozzátette: a forgalom teljesen hullámzó, vannak elkeserítő, aztán pedig jobb napok, összességében azonban nagyjából a 10 százaléka a napi forgalom a korábbinak. Az ebédmenüt sokan kérik, ezen azonban nem igazán van haszon, inkább csak az életben tartáshoz elég. Az elmúlt évre visszatekintve elmondható: a tavaszi karantén feloldása után nagyon erős forgalmat bonyolítottak, a terasz tele volt, a nyár és a szeptember talán az eddigi legerősebb volt, de aztán a vírushelyzet újbóli erősödésével és az időjárás miatt a zárt térbe szorulással az október már gyengébb forgalmat mutatott.
– Kitartunk, kihúzzuk, nekünk sem mindig könnyű. Muszáj munkát adnunk, most a pincérek futárkodnak, mindenki megértette, hogy ebben a helyzetben azt a feladatot kell végezni, ami adódik. Az állam által biztosított bértámogatást mi is igényeltük, ugyan a bürokrácia kicsit lassú, így még a novemberi sem érkezett meg, de persze tudjuk, hogy majd jön.
A kávéház bérlemény, de szerencsére a tulajdonos rugalmas, és ezekben a nehéz hónapokban nem kell bérleti díjat fizetni. Nagyon nagy segítség, és egyben kölcsönös érdek is, hogy ezek az üzletek megmaradjanak.
– Én leszek a legboldogabb, amikor újra a teljes bérleti díjat adhatom – mondta Kapossy Balázs, és hozzátette: lelkileg nagyon sokat jelent számukra az is, amikor a betérő vendégek biztatják, vigasztalják őket.
Az Oliva étterem az egyébként is betervezett felújítás miatt eleve bezárva vészelte át a COVID első hullámát, a fenti parkolóba telepített átmeneti bisztró azonban 3,5 hét után áldozatul esett a járványnak. A nyár mondhatni „heuréka” hangulatban telt, s mint ahogy Mészáros Zoltán tulajdonos elmondta: a belföldi turizmus erősödésével Veszprém is megtelt nyárra. A második hullám minden tekintetben érzékenyebben érintett mindenkit, és bár náluk jelentősen erősödött az ételkiszállítás, és délben gyakorta háromszor annyi embert ebédeltetnek meg, mint korábban, azért a decemberi árbevétel a COVID nélküli időszak alig 50 százaléka, a hotelben pedig alig 25 százalék a kihasználtság az üzleti vendégek által. A vacsoraforgalom el­enyésző, az italforgalom pedig gyakorlatilag eltűnt.
– Azt gondolom, hogy az emberek megunták az otthoni főzőcskét, illetve akiknek megmaradt a munkája, többségében több lett az elkölthető pénze is, hisz nem lehet sehova menni, utazni, koncertekre járni, én ezzel magyarázom a megnövekedett forgalmat. Illetve, sok embernek nincs 50 perce, hogy beüljön és megebédeljen egy étteremben, sokszor kifejezetten időpontra kérik az elviteles ebédet is – osztotta meg tapasztalatát. Hozzátette: a megnövekedett forgalom ellenére ez még mindig egy veszteséges üzem lenne a bértámogatás nélkül. Bár az adminisztráció lassú, a politikai szándék lassan ér le a kisvállalkozó szintjére, azért nagy segítséget jelent.
– Minden kollégát megtartottunk, a feladatok átcsoportosítására szükség volt, a felszolgálóink is beálltak futárkodni, de nem volt kifogás, sőt, hálásak voltak a munkatársak. Mindenki tisztában van vele, hogy most a túlélésről van szó – fogalmazott.
Mészáros Zoltán elmondta azt is: nekik abszolút bejött a kiszállítás, úgyhogy biztosan megtartják a „normál” üzemmódban is.
Bár vendégszámban és árbevételben is folyamatos növekedést mutat a Gusto 13 Bistro, a nyár és az ősz náluk is nagyon erős volt a belföldi turizmusnak köszönhetően, a tavaszi karantén alatt és most is zárva tartanak.
– Ez a fajta konyha, amit mi képviselünk, nem alkalmas a kiszállításra, az étel minőségére ment volt rá, azt pedig nem szerettük volna. Van egy szakmai út, amin járunk, erről nem szeretnének letérni.
Néhány nap erejéig azonban mégis: egy jótékonysági akció keretében decemberben egy napra kinyitottak, ezzel 600 ezer forintot tudtak átutalni a megyei mentőszolgálat alapítványának.
– Nagyon jó érzés volt, hogy a vendégek ennyire mellénk és a kezdeményezés mellé álltak, nagyon jól sikerült az akció és minket is feltöltött lelkileg. A decemberünk egyébként még mozgalmas volt, helyi multina­cionális cégeknek készítettünk bejglit, amit a karácsonyi csomagjukba tettek, illetve a két ünnep között több száz pizzát sütöttünk az ott dolgozóknak, ugyanis a cég vezetése ezzel kedveskedett az ebben az időszakban is dolgozó kollégáknak – mesélte Bálint.
A mostani időszakot pedig arra használják ki, hogy teljesen felújítják a konyhát.
– Egyébként is tervben volt már, de egy sikeres pályázatnak köszönhetően most sor is kerül a konyha teljes körű felújítására. A munkálatok már elkezdődtek, várhatóan március végén tudunk nyitni.
Egyébként a csapatuk stabil, összeszokott, tavasszal is és most is megtartották a teljes személyzetet. Mint Bálint elmondta: ez volt az előnyük, amellyel a nyári, megnövekedett vendégforgalmat is ki tudták szolgálni.
Tortát, sütit a bezárások ideje alatt is rendelnek az emberek, ezért forgalomban összességében nagyjából a 2019-es szintet hozta a Kokó cukrászda. „Számszakilag nagyjából jók vagyunk, de a lelki oldala az teljesen más” – fogalmazott Pintér Zsolt tulajdonos.

– Én nagyon szeretem ezt a cukrászdás-beülős hangulatot, hogy amikor kinézek a műhelyből, az asztalok tele vannak. Volt, aki olvasott vagy hozta a laptopját és itt dolgozott, a karácsony előtti időszakról pedig ne is beszéljünk, amikor tele voltunk kisebb céges, baráti társaságokkal, akik megajándékozták egymást egy süti, kávé mellett. 

Most ez elmaradt, de nem tudták eddig még kihasználni a vendégek a belvárosi kávéházuk kibővült részét sem, hisz azt nem sokkal az elkészülte után be is kellett zárni. Ettől függetlenül itt is nyitva tartanak, pedig a belvárosban láthatóan megcsappant a forgalom.
– Lelkileg fontos a tudat a kollégáknak is, hogy van munkájuk, van mit tenni. Természetesen megtartottunk mindenkit, és igyekszünk a belvárosban dolgozó kollégákat időnként átcsoportosítani a cukrászdába, ahol azért nagyobb a pörgés – mondta Zsolt.
Hozzátette: azért az eddigi túlfeszített, napi 12 órás munka normalizálódásának az eredménye például, hogy már náluk is kapható a sokak által favorizált macaron, ugyanis most több idő jut kísérletezgetésre, időigényesebb édességek elkészítésére.
– Most már nagyon szeretnénk a vendégek között lenni, iszonyatosan hiányoznak – mondta Strenner Petra. A Chill Bisztró üzletvezetője szerint annak, hogy kiszállításra, elvitelre nyitva tartanak, az a lényege, hogy megmaradt a napi rutinjuk: felkelni, elindulni dolgozni. A nyár az Óváros téri étteremben is rendkívüli volt, a november-december viszont megközelítőleg sem hasonlít az előző évihez, nagy kiesést jelent számukra.
– A január-februáron nincs mit sajnálni, ezek a hónapok eleve gyengébb forgalmat szoktak produkálni. A teljes személyzetet megtartottuk, mi is igénybe vesszük a bértámogatást, de legfőként nagyon várjuk, hogy végre újra a vendégek között lehessünk – mondta az üzletvezető.