2021. január 22. – Veszprém társasági és társadalmi életének meghatározó része a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör, amelynek tagjai fáradhatatlanul dolgoznak a helyi közösség fejlődéséért, a veszprémi élet tartalmasabbá, színesebbé és gazdagabbá tételéért. Több mint három évtizede a hagyományőrző, kulturális, sport- és gasztronómiai közösségi események szervezése teszi ki mindennapjaikat.
EN – A közösségi házában számos tabló mutatja a civil szervezet gyökereit, amelyet büszkén és kötelességtudóan ápolnak, valamint fotók sokasága jelzi az elmúlt három évtized eseményeit, színes és tartalmas programjait. Gyökereik 1895-ig nyúlnak vissza, de az egyesület ebben a formában 1949-ig működhetett, majd 1990-ben újjáalakultak civil szervezetként, 124 új taggal.
Gyökereik 19. századiak
A társulat elődje, a Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör a 19. század utolsó harmadában alakult meg – sok más társulattal együtt – a művelődés elősegítése és a polgári érdekek előmozdítása érdekében. Sajnos az elődök idejéből egy minimális hiteles forrásanyagot leszámítva nem maradtak írásos anyagok. Ez alapján 1896. december 27-én tartották meg az alakuló közgyűlést, de valószínűsíthető, hogy a kör már korábban is aktívan működött. Az 1925 decemberében alakult Petőfi kör Zámbó János vendéglős épületében alakult, hogy összefogja Veszprém – főként a Jeruzsálemhegy – társadalmi rétegének tagjait. Bár az első tagság létszáma és névsora nem pontosan ismert, a Petőfi kör tagjának lenni egyfajta rangot jelentett a veszprémiek körében. Első feladataik egyike volt egy könyvtár létrehozása. A könyvállomány gyarapítására bálokat rendeztek, a kb. 800–1000 kötet nagy része azonban a második világháborúban megsemmisült. Rég várt esemény volt az 1927-es rózsabál, ahol felszentelték a díszzászlót, később jubileumi rendezvényeket szerveztek, de fő tevékenységük egyike volt az elhunyt tagok elszegényedett családjainak megsegítése. A II. világháborúban sok tag harcolt a fronton, a kör helyiségeit pedig mindinkább katonai célokra használták, így több értékes forrásanyag megsemmisült, a tárgyak megrongálódtak. A Petőfi kör 1947-ben kezdte újra tevékenységét, de az akkori viszonyok miatt 1949-ben megszűnt az egyesület.
A Jeruzsálemhegyi Baráti Kör egy tanévzáró rendezvényen indult el 1990-ben. Az alakuló gyűlésre megtelt a Malomkő utcai nagyterem, ahol meghatározták a működésük alapjait és 22 tagú választmányt választottak. Elnök: dr. Vándorfi Győző, alelnök Heiter Sándor, titkár Hankó András, jegyzők pedig Debreczenyi János és Mészáros László voltak. Nagy lelkesedéssel kezdték meg a munkát és a hagyományőrzés mellett új programokat hoztak létre. Vándorfi Győző 1997-ben adta át elnöki megbízatását Heiter Sándornak.
– Alapvető célunk 1990-ben a hagyományok ápolása, őrzése, az emberek összefogása volt, hogy részesei legyünk a közéletnek. A 124 taggal megalakult civil szervezetben mára 92-en vagyunk, de az elmúlt 31 év alatt 160 személyes tagsággal is tevékenykedhettünk. Az elődök által lefektetett hagyományokat és elveket az alakuláskor megalkotott alapszabályba építettük be. Az egyesület választmánya 24 főből áll, ők határozzák meg a megvalósítandó programokat, terveket. Az egyesület általában 30 programot szervez évente, köztük több már hagyományként létezik. Minden évben megemlékezünk Endrődi Sándorról születésének évfordulóján, a társaság által állított szobornál.
Hagyományos rendezvények
Szintén éves hagyomány a disznótoros ünnepség, a kocsonyaest, a március 15-ei megemlékezés, nőnap, húsvéti locsolás, majális, májusfaállítás, férfinap, gyereknap, de nyári gyerektáborokat is szerveztünk éveken át. Ősszel Teréz-napot tartunk, decemberben pedig Mikulás-napi programokat, rajzversenyeket és túrát is. Felállítjuk a betlehemet, közös karácsonyfát és ünnepséget tartunk. Minden évben rendezünk bálokat, mint a Katalin-bál, a farsangi bál, kezdetben pedig még májusfa-kitáncoló ünnepséget is szerveztünk. Rendeztünk főzőversenyeket, gyakran hívunk előadókat, színházi szereplőket, Kossuth-díjas színészeket, de többnapos kirándulásokat is szervezünk minden évben – sorolta a színes programokat Heiter Sándor elnök. – Novemberben ünnepeltük volna a 30. évfordulónkat, de városházára szervezett ünnepséget a koronavírus miatt lefújtuk. A korábbi jubileumi programjaink mind nagy sikerrel zárultak. A 10 és 15 éves ünnepséget a VMK-ban, a zászlószentelést a Bazilikában tartottuk, óriási érdeklődés kíséretében, a 25 éves évfordulót a Hangvillában ünnepeltük 2015-ben. Az élet a COVID ellenére sem állt meg teljesen, mert például a Mikulás-napi programokat a VEMAFI-val és a Kukkantóval közösen tavaly is megszerveztük a gyereknek.
– Az állandóság mellett a változatoság jegyében rendeztünk már egyhetes lepkekiállítást, gasztronómiai előadásokat, meteorológiai, várostörténeti, madarász, történész előadást vagy a Nyitott kertek programot a finn barátainkkal együtt, az észt társaink ötlete nyomán – folytatta. – Büszkék vagyunk rá, hogy a múzeummal közösen megalkottuk a veszprémi viseletet, azt a polgári öltözéket, amely az 1900-as évekből való, a veszprémi fejlődés elindulásának idejéből. Kezdetben negyvenen öltötték fel a hagyományos ruhát, amelyet a Gizella-napon is rendszerint felveszünk.
Csatlakoznak városi programokhoz
Ezen felül az aktualitások hozzák magukkal a programokat, így kapcsolódtunk a szervezőkhöz hagyományteremtő céllal 2019-ben a Szent István Völgyhíd 80. évfordulóján, vagy terveztük az Endrődi-évet 2020-ban, amelyet sajnos a COVID felülírt. Az elmúlt 30 évben közel 2000 programot szerveztünk – mondta az elnök.
A jövőt illetően is vannak terveik, álmaik. A levéltár összeállította a Jeruzsálemhegyi helytörténeti kiadványt, amelynek aktív résztvevői voltak az egyesület tagjai is. Ennek kapcsán indította el két éve a civil szervezet a jeruzsálemhegyi kavicsfogúálteknős-szobor felállításának tervét.
– Ehhez az alapanyagot már megkaptuk, ám a felajánló cégek sajnos a vírus miatt visszaléptek a támogatástól, de nem adjuk fel a terveinket. Bár egyesületünk tagjai nem olyan fiatalok, mint 30 éve, de örömmel látjuk, hogy az embereknek van igényük a közösségi életre, így a meglévő tagok gyakran hoznak új barátokat, mi pedig nyitottak és befogadók vagyunk, így tudjuk ápolni a meglévő hagyományainkat és létrehozni az újakat – zárta gondolatait Heiter Sándor elnök.