Az Állatvédő Egyesület Veszprém lassan három évtizede a gazdátlan négylábúak sorsának jobbra fordításáért fáradozik. Az aktíváik idejüket nem sajnálva, gyakran a saját erszényükbe nyúlva, erőn felül tesznek azért, hogy életet mentsenek; dolgoznak, hogy a befogadottjaik megfelelő körülmények között és szeretetben élhessenek az ember hű társaként.
Király Ferenc – Ne legyen kétségünk afelől, hogy a kiemelten közhasznú civil szervezet a lehetőségeihez mérten normális feltételeket biztosít a városszéli menhelyük lakóinak, de Apród, a kisméretű tacskó, a nála nagyobb labrador keverék, Zigi, illetve Grizli, a hozzájuk képest óriás blöki minden este úgy, annak reményében hajtja álomra a fejét, hogy szerető családba és felelős gazdához kerülhessen. Ha volt sorstársaikra, Gombira, a kicsi foxterrier keverékre, Szofira, a középmagas amerikai staffordshire terrierre vagy Meggie-re, a hatalmas bernáthegyire gondolnak – hogy a sok „mázlis” macska közül ne feledkezzenek meg Foltosról, Kormosról és Buborékról –, az óhajuk nem tűnik hiú ábrándnak, hiszen rájuk már mosolygott a szerencse: örökbefogadottként élik a mindennapjaikat.
Adományokból gazdálkodnak
Jövőre lesz harminc éve, hogy a nyitott és önkéntes alapon szerveződött csoport az altatásra vagy örök magányra ítélt állatok életét próbálja megmenteni. A tevékenységük során fontos közfeladatot látnak el: azon vannak, hogy megoldást találjanak a lakóhelyünkön előforduló állatvédelmi problémákra. Ezek közé tartozik a gazdátlan állatok gondozása és örökbe adása, az elveszett és talált házi kedvencek hazajuttatása, a gazdák segítése, rendezvények szervezése és nem utolsósorban a felelős állattartás népszerűsítése. A menhelyükön tudják biztosítani a folyamatos ellátást, ám az ottani viszonyokon lehetne javítani. Mint Böröczky Veronikától, az egyesület elnökétől megtudtuk: a költségvetésüknek nagyjából a felét teszi ki az adó egy százalékának felajánlása. A veszprémi önkormányzat minden évben egy nagyobb összeget utal a számlájukra, ám adományokból és nyertes pályázatokból is fedezik a kiadásaikat. Van egy külföldi támogatójuk is, aki negyedévente egy teherautónyi eledellel, nyakörvvel, pórázzal, játékokkal, kennelekkel és gyógyszerekkel állít be hozzájuk. A közösség esetében havonta mintegy félmillió forintos kiadással számolhatunk.
– Miután főként adományokból gazdálkodunk, minden segítségnek örülünk. Abból vásárolhatunk például tisztítószert, mint ahogy költhetünk orvosi kezelésekre és beszerzésekre. A felajánlásokkal és az önkénteseink odaadó munkájával évente jó néhány állat kap lehetőséget egy új és szebb életre. Havonta egyszer az Intersparban gyűjtünk adományokat. Amíg az állatok nálunk vannak, minél jobb ellátást próbálunk nekik nyújtani – mondta Veronika, aki értésünkre adta azt is, hogy a telephelyük üzemeltetése egy embert igényel, s neki van egy bizonyos bérköltsége. Értelemszerűen jelentkezik náluk áram- és vízfogyasztás, szemétszállítás, de a telefonszámlát és az üzemanyagköltséget is fedezni kell valamiből.
Gazdára váró kutyák és macskák
Egy séta, némi „harapnivaló” vagy egy kisebb összeg is nagy segítség, ám az elszállásoltaiknak az örökbefogadás jelenti a megváltást. Ennek van egy jelképes költsége, amit adományként kérnek el az örökbefogadótól, ez az összeg az ivartalanításból, az oltásokból, a „csipeltetésből” és az addigi gondozások egy részéből tevődik össze. 2019-ben 44 kutyát és 33 macskát adtak örökbe. Általában a nagytestű, fekete színű és bozontos kutyák „ragadnak bent” náluk. Lehetőség nyílik ideiglenes befogadásra is, ilyenkor továbbra is gazdát és végleges otthont keresnek a házőrzőknek. Virtuális befogadásról telt ház esetén, vagyis helyhiánykor beszélhetünk, ebben az esetben a veszélyben lévő négylábúnak alkalmi elhelyezést kérnek az állatkórházban. A panzióban elhelyezett állatok után napidíjat kell fizetni. A „befogadó” így nem közvetlenül magánál helyezi el az elaltatástól megmentett (vagy egy komolyabb műtét után szigorú felügyeletre és nyugalomra ítélt) kiválasztottat, hanem a panzióztatásához ad pénzügyi támogatást.
A menhelyük lakói, a gazdára váró kutyák és macskák az oldalukon (www.veszpremiallatvedok.hu) tekinthetők meg, ugyanitt láthatók azok a társaik, akik már kikerültek onnan. Ha valamelyikük szimpatikusnak találtatott, fel kell venni az egyesülettel a kapcsolatot, majd a menhelyen megismerkedni a kiválasztottal. Az állatok egyébiránt támogathatók eledellel, kisebb összeggel, de egy sétáltatással is. Mindig délelőtt történik az állatok ellátása, ilyenkor mindenki számára nyitva vannak. Az egyesület vezetője megjegyezte: náluk jelenleg tizenöt macska és nyolc kutya várja a leendő gazdáját, oltva, ivartalanítva és ápoltan – egy őket „szponzoráló” kutyakozmetikus ugyanis ingyen hozza rendbe a bundájukat. Egy kutya, valamint húsz macska ideiglenes befogadónál van, míg egy lebénult tacskóval és több macskával az elnök törődik az otthonában.
Modern otthont szeretnének
Az egyesület 1993-ban létrehozott egy alapítványt, hogy forrásokat gyűjtsön egy leendő állatotthon megvalósulásához. A mostani helyük tudniillik nincs jó állapotban, igaz, így is nagy segítséget nyújt a gazdátlan állatoknak, akik ilyenformán kapnak egy második esélyt. A korszerűtlenség mellett a helyhiány is probléma. Akkor leginkább, ha megtelik a menhely és a mellette lévő gyepmesteri telep, s új kutya érkezik. A megoldást egy modern otthon jelentené, ahol a gazdátlan, megunt és bántalmazott állatok egészséges lehetőségek között rehabilitálódhatnának. A programjuk időpontja állítólag egyre közelebb van. Az ötven férőhelyes, hetvenmillió forintba kerülő beruházás jelenleg az engedélyeztetési eljárásnál tart, a munkálatok csak ezután kezdődhetnek el.
– Addig is várunk minden állatszeretőt a sorainkba, akik egyetértenek a törekvéseinkkel és tenni akarnak a gazdátlan állatokért. Ők önkéntesként és egyéni segítőként gondozással és sétáltatással is hozzájárulhatnak a befogadottak ellátásához és szocializálásához. A legegyszerűbben és legsokoldalúbban felhasználható támogatás az adomány, de ha valakinek van egy szabad hétvégéje, jelentkezzen, mondja el, hogy mivel foglalkozik és mi jelezzük felé, hogy miben lehet a segítségünkre.
Böröczky Veronikáék abban bíznak, hogy az elszállásolt állataik előbb-utóbb gazdára találnak. Ám az elhivatott tevékenységüket egy percre sem függeszthetik fel, mert a náluk lévő állatok folyamatos gondozást igényelnek.