Zalavári István a magyar tudomány napi ünnepségen vehette át a város és az egyetem közös elismerését, a Polinszky-díjat Porga Gyula polgármestertől a Pannon Egyetemen. A díjazott nagyon örült, hogy ezt az elismerést nem a Veszprém Megyei Kamara elnökeként, hanem a városban, a városért végzett szakmai munkájáért kapta. Ha végigsétál unokáival Veszprémen, büszkén mutatja nekik az elmúlt 40 év munkájának eredményeit.
EN – A díjazott 1977-ben tért vissza friss diplomásként szülővárosába, és a Veszprém Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál helyezkedett el, ahol közel 30 évig dolgozott. Tervezőmérnökként sokat hozzátett a város jelenlegi arculatának eléréséhez, tevékenységét a város kétszer ismerte el Gizella-díjjal. Elsőként a Művészetek Háza-Vas-gyűjtemény létrehozásáért 2006-ban, majd a Hangvilla tervezőgárdájának tagjaként 2016-ban.
Zalavári István nevéhez ikonikus épületek fűződnek, az előbb említetteken felül a Hősök Kapuja, a Csermák Antal Zeneiskola felújítása. Aktívan részt vett a belváros rekonstrukciójában, a Kossuth utca felújításában, a Szabadság tér megújításában is. A Laczkó Dezső Múzeum megújításának tervezésével 1999 óta foglalkozik, mint mondja, előkelő helyen áll tennivalólistáján a múzeum rendbe tétele, melynek komplett felújítása az Európa kulturális fővárosa 2023 projekt tervei között is szerepel. A Medgyaszay-tervek alapján készült vasbeton épületet igyekeznek az eredeti formájában megőrizni.
Munkáját nem csak Veszprém Város, de a Magyar Mérnöki Kamara is elismerte. 2013-ban Zielinszki Szilárd-díjjal, 2016-ban pedig az állatkerti madárröpde hálószerkezetének tervezéséért Thierney Clark-díjjal. 2017-ben a Veszprémi Hangvilla, a Művelődési létesítmények kategóriájában Építőipari nívódíjat kapott.
A Veszprém Megyei Mérnöki Kamarának 2008 óta elnöke. Vezetése alatt a kamara szoros kapcsolatot épített ki a Pannon Egyetemmel, mint a Dunántúl meghatározó mérnökképző intézményével. Szerepet vállalt a fiatal mérnökhallgatók és mérnökök mentorálásában, a szakmai utánpótlás nevelésében is. A megyei kamara elnökeként sikerként könyvelhette el a városi szakmai kamarák együttműködésének tető alá hozatalát – a Csomay Kálmán Építőipari Nívódíj keretében.
2000-ben német kollégájával közösen mérnöki irodát alapítottak, amelynek 2004 óta ügyvezetője. Az időközben teljesen magyar tulajdonba került építész- és mérnöki iroda több kiváló tervezőt nevelt ki, jelenleg hat alkalmazottja van. Több ipari létesítményt, például a Pepperl+Fuchs épületeit, a Continental tesztpályájának tervezését is ők végezték, de a ZALAZONE tesztpályához is készítettek koncepciótervet. Kiemelt helyen szerepelnek tevékenységükben a városi megbízások, alapelvük, hogy a város, ahol élünk épüljön és szépüljön.
Jelenleg a legnagyobb projekt, melyen dolgozik, az egykori, évtizedeken át elhanyagolt gyermekkórház épülete, melyet az Ybl-tervek alapján, külső megjelenésében megtartanának, azonban új funkciókkal és új terekkel bővítenék. A tervező csapat Anthony Gall Ybl-díjas építész vezetésével állt fel és az engedélyezési tervek beadása előtt áll. A tervek szerint a főépület közösségi létesítményként újulhat meg, ahol a balettoktatás is helyet kaphat. A főépülethez híddal kapcsolódó egykori mosoda pedig gyermekprogramoknak helyet adó kalandsziget lehetne, kiegészülve a falmászók otthonául szolgáló egykori kazánházzal. Az elképzelések közt szerepel a volt csecsemőotthon korai fejlesztő központtá alakítása, egy parkolóház építése, és új gyalogos tengely kiépítése az Egyetem utca és az Erzsébet sétány között. Szintén az EKF-projekt részeként az iroda munkatársai dolgoznak a Jókai u 8. alatti Ruttner-ház tervein, ahova ifjúsági szállás kialakítását álmodták, Várbörtön látógatóközponttal kiegészítve – mesél a folyamatban lévő tervezési munkákról.
Fotó: Nagy
Szakemberként természetesen látja a város problémáit, melyek közül a közlekedési rendszer radikális átalakítását tartja fontosnak. Ebben a sorban a Jutasi utat a Tüzér utcával összekötő új híd lenne az első, mert nagy lépést jelentene a belső gyűrű lezárásához, a belváros tehermentesítéséhez. – Már 20 évvel ezelőtt dolgoztam egy Fenyves utcai alagút és a Séd fölött átmenő kis híd tervein, amely a tervbírálatok során egyre növekedett, és engedélyezésre már egy, az egész völgyet áthidaló 110 méteres műtárgy került. Nagy örömmel csatlakoztam a Modern városok programba bekerült több mint 300 méteres, 21. századi megjelenésű új völgyhíd terveinek bírálatához, a végleges tervváltozat kiválasztásához – meséli.
A jövőbeli terveikről elmondta: – Veszprémiként nagy öröm lenne számomra a Tűztorony és a Várkert megújítása, a Vas Gereben utca felőli gyalogos megközelítés kiépítése, és ha a Szeglethy, Óvári, Jókai utca által határolt tömbbelső – az egykori Enyhe Fintor és környéke is sorra kerülhetne a városrehabilitáció során – sorolja a kihívásokat rejtő veszprémi tervezői munkákat Zalavári István. Feladatlistáján előkelő helyen szerepel az Erzsébet sétány mellett álló utolsó Csomay villanyoszlop megmentése is. – Az 1912-ben készült vasbeton oszlop helyreállítására összegyűjtöttük a pénzt, de nem találunk olyan szakembert, aki a műemlékhez méltó restaurálási munkát elvégezné, pedig nagyon fontos volna a veszprémi közvilágítás villamosításának több mint 110 éves emlékét megmenteni – mondta.
„Jó érzés végig sétálni a városon mert a pálya alapjai, az alkotó mérnöki munka, a közösségépítés és a tapasztalatok a következő nemzedéknek való átadása eredményeit láthatom.”