Augusztus 20-án, a magyarság egyetemes ünnepén a Szent Jobb körmenetre a Szent István bazilika István királyról elnevezett harangjának hangja hív, hogy az államalapító nagysága előtt tisztelegjünk, és ünnepeljük nemzetünk egységét, megemlékezzünk a keresztény magyar állam megalapításáról.
A Szent István bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, az Esztergom-budapesti főegyházmegye társszékesegyháza az esztergomi bazilika mellett. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként őrzik a róla elnevezett kápolnában.
A szent király ereje az újjáépítésben
A Hild József elképzelései szerinti klasszicista stílusú istenháza építését 1851-ben kezdték el, a folytatás azonban nem volt zökkenőmentes – kezdte a bemutatást Horváth Zoltán megbízott plébános. 1868-ban a már felfalazott kupola beomlott, az építési tervek átdolgozására és a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges kialakítása 1905-re készült el. Az 1896-os millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság a templomot Szent István király oltalmába helyezte, és nevére is szentelték fel. Horváth Zoltán hozzátette, a bazilika egy fiatal templom, ugyanakkor kiemelkedő szerepe van történelmünkben és egyházunkban, hiszen István királyunk tiszteletére épült, aki az állam és a magyar keresztény egyház működését elindította. A templom a Szent István-kultusz fő színtere is egyben, hiszen itt talált végleges őrzőhelyre hosszú vándorút után az 1083-ban szentté avatott magyar király ereklyéje. Királyunk épen maradt jobb kezét 1944-ben a budapesti ostrom idején a koronával együtt Nyugatra vitték, ám a Szent Jobb 1945. augusztus 19-én Mindszenty bíboros segítségével ismét visszakerült hazánkba, egy nappal később pedig körbehordozták a fővárosban. Ennek a pillanatnak óriási jelentősége volt akkor, a világháborús romok között Szent István erejét kérték az ország újjáépítésére. A rendszerváltásig az ereklyét szekrényben őrizték, augusztus 20-án pedig az alkotmány és a kenyér ünnepe vált elsődlegessé.
A rendszerváltás részese
A jelenlegi megbízott plébános saját fiatalkori életével is kötődik a bazilikához, még ministránsként tapasztalta meg, mennyire időszerűvé vált az akkorra ismét életveszélyessé nyilvánított templom felújítása 1982-ben, amikor edényekben fogták fel a beszivárgó vizet a mennyezetekről. Első miséit is itt tarthatta már a rendszerváltás után, 1991 júniusában, most pedig úgy érzi, néhány hónapja megbízatása révén ismét hazatért e templomba. Elmondta, 1983-ban a sürgető felújítást a kupolával kezdték, majd a bajorországi Passauból érkezett az adományozóktól Magyarország legnagyobb harangja, amelyet szintén az államalapítóról neveztek el. Az István királyhoz kötődés itt is tetten érhető, hiszen felesége, Gizella bajor származású volt, és Passauban talált menedékre az üldözését követően. A harang felszentelése 1990-ben, a rendszerváltást követően az egyház újjáéledésének szimbólumává vált. Az atya kiemelte azt is, 1988 meghatározó év volt minden szempontból, hiszen akkor kezdődött az az országjárás a Szent Jobbal, amikor az ereklyét minden püspökséghez elvitték, amelyet királyunk alapított. Imádkozó magyarok tízezrei gyűltek össze, hogy láthassák, erőt nyerjenek belőle. Imájuknak és fohászkodásuknak ereje volt, a következő évben az ország ismét szabaddá vált, megszabadulva az elnyomó rezsimtől. Az emberek a hazáért imádkoztak, és így a rendszerváltás részesének tekinthetjük államalapítónk ereklyéjét, amely a Szent István bazilikából indult és oda tért vissza a több hónapos országjárás után. A Szent Jobb ott végleges helyére került, a róla elnevezett kápolnában nyitott üvegházban őrzik, azóta az ereklye méltó helyen fogadja a fohászkodókat, szimbóluma a magyarságunknak és az ezeréves – minden viszontagság ellenére is fennmaradó – nemzetünknek és keresztény egyházunknak.
Szent István kultusza
A Szent István-kultusz leglényegesebb eleme évről évre az augusztus 20-ai ünnepen az ereklyének a Szent Jobb körmenetben való körbehordozása, amely a nemzeti összefogás fontosságára irányítja a figyelmet. A belváros utcáin hallható és a körmenethez csatlakozásra hív az ország legnagyobb harangja, hangja messze hallatszik. A harang feladata a meghívás, a figyelemfelhívás a közösséghez tartozáshoz, a harang hangja hív bennünket Isten országába is – tette hozzá Horváth Zoltán atya, aki úgy véli, bár egy ezeréves relikviát visznek ünnepélyes keretek között, mégis egy nagyon is élő dologról szól minden ezen a napon. Egy ország, a magyar keresztény egyház, amit Szent István királyunk létrehozott, a válságok és tragédiák átélése után is fennmaradt, és a jövőben is nemzetként élhet az összetartozás révén. A bazilika művészeti szépsége nem csak a hívőket, a hazai és külföldi látogatókat is csábítja, a falakon belül megérint bennünket a magyar történelem. E műemlék egy erős nemzet jelképe is egyben, hiszen sokadszori újrakezdés, ország-újjáépítés után is a magyarság együtt gondolkodását, hazafias érzését, a keresztény magyar állam folytonosságát erősítheti.
MW/Szabó Csilla