Kevés utazó tudja, hogy a veszprémi vasútállomás területén egy különleges létesítmény: vasútirányítási óvóhely épült a harmincas évek végén. Ma – lelkes civileknek köszönhetően – az egykor szigorúan titkos óvóhely érdekes bemutatóhely. Ott a helye az Európa kulturális fővárosa 2023 színhelyeinek kínálatában.
lucidus – A megyeszékhely és környéke stratégiailag már a császári és királyi időkben is kiemelt fontosságú volt, s ahogy lépdeltünk előre az időben, repülőterei, vasútállomásai, a légiirányítás központja (a „szikla”), közúti csomópontjai, vegyi és hadiüzemei mind-mind a honi védelem állandó megfigyelése alá tartoztak.
A Jutasi út legvégén feltűnésmentesen, a mögötte és fölötte álló dombba húzódó „bunker” nem a lakosságnak, utasoknak, hanem a vasúti irányításnak biztosított menedéket, ahonnan háborús helyzetben is irányítani lehetett a beérkező és induló szerelvényeket. A rég elporladt tervezők és mesteremberek a kor kívánalmainak maximálisan megfelelő óvóhelyet építettek. Igazi vészhelyzetbe a II. világháború alatt sem került, találat nem érte, ám annál több gyakorlatnak (még 1988-ban is) adott helyszínt.
A rendszerváltás utánig épségben maradt szinte minden, sem kincskeresők, sem fosztogatók nem jutottak át a vastag acélajtókon, amelyek között sajátos világban végezhették munkájukat az oda beosztottak. Saját levegőszűrő rendszerrel, áramellátással, telefonvonalakkal, fűtéssel hosszú ideig bírták volna a külvilágtól való elzártságot.
A gondosságnak és az elhivatottságnak köszönhetően 2017-ben egymásra talált az akkori állomásfőnök, Erdősi Ferenc és a húsz aktív tagot számláló Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület tagsága – vezetőjük Bácskai Péter. Fél év leforgása alatt kitakarították a komplexumot, a berendezéseket üzembe helyezték, állagukat megóvták, s amit lehetett, felújítottak. Technikatörténeti érdekesség, hogy az áramtermelésre beállított öreg Csonka-motor máig üzemképes, s „pöccre” indul. Ugyanígy üzemkészek a hermetikus lezárást követően a friss levegőt biztosító eszközök, s a félelmetes hangú szirénák is.
Bácskai Péter elmondta, hogy folyamatosan tudtak beszerezni (például a budapesti Szikla kórházból, de „guberálásból” is) az elmúlt évtizedekre jellemző relikviákat a kéztisztítótól a kávéfőzőn át a viharlámpákig.
A mai látogató kész irodákba, irányítóhelyiségekbe lép, ahol – ügyesen elrejtve – a XXI. század technikájával légiriadó, váratlan telefonhívás, a rádió megszakított adása (rendkívüli hírrel) és több meglepetés is éri. Plakátok, feliratok, tárolók, vörös zászló, de még fél évszázados szén is idézi azt a múltat, amelyet ma már senki sem kíván vissza.
Az objektum nyílt napokon látogatható csoportok számára is, ha legalább egy héttel korábban regisztrálnak a hatesz.hu oldalon. Bácskai Péter hangsúlyozta: céljuk az értékmentés, az érdeklődők hiteles informálása. Ebben a tulajdonos MÁV-val éppúgy jó kapcsolatot ápolnak, mint a városi intézményekkel, szervezetekkel. Ha tudjuk értékelni múltunkat, akkor a jelent és a jövőt is tisztelni fogjuk – mondotta.