A tavalyi év második felében sorra lehetett találkozni azokkal a hirdetésekkel, amelyek kvázi last minute módon hirdették a megszűnés előtt álló OKJ utolsó induló képzéseit. Merthogy az Országos Képzési Jegyzék 2020 végével valóban megszűnt, és helyébe lépett a Szakmajegyzék. Utánajártunk, hogy mi változott az új szakképzési rendszerben.
MW/Wurmbrandt András – Körmendy-Ékes Eszter, az Innovatív Képzéstámogató Központ kiemelt szakmai munkatársa érdeklődésünkre arról tájékoztatott, az új rendszer célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. Rámutatott, a megújult szakképzés keresletvezérelt, rugalmasabb és gyakorlatiasabb, mint elődje volt. A vállalati igények beépültek az oktatási tartalmakba, és bevezetés alatt áll a projektalapú oktatás is, ahol a diákok jellemzően gyakorlati alapon, célfeladatok kidolgozásával adhatnak számot tudásukról. Az új rendszer az oktatókat nagyobb megbecsülésben részesíti, tavaly júniusban átlagosan 30 százalékkal emelkedett a bérük, és újdonság, hogy általános ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók – tette hozzá.
Továbbra is ingyenes két szakma megszerzése
Körmendy-Ékes Esztertől megtudtuk azt is, hogy 2020. szeptember elsejétől a Szakmajegyzékben található alapszakmákat már csak a technikumokban és a szakképző intézményekben oktatják. A korábbi Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképesítések megszerzésére irányuló képzések már nem indulnak, a folyamatban lévő képzések szakmai vizsgáit pedig legkésőbb 2022. december 31-ig kell teljesítenie a képzésben már részt vevőknek.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, tévhit, hogy ezzel megszűnt volna a felnőttek továbbképzési lehetősége. Az iskolarendszerben továbbra is ingyenes két szakma megszerzése, és piaci alapon, térítés ellenében is indulhatnak képzések, tanfolyamok. A korábbi OKJ-s képzések helyét a Szakmajegyzékben található 175 alapszakma és a mintegy 350 munkaerőpiaci képzés vette át. Az alapszakmákat idén januártól csak a szakképző intézményekben tanítják, míg a munkaerőpiaci, azaz a szakmai képzések a szakképzési centrumok mellett a piaci alapon működő felnőttképzőknél is elérhetők.
Az Innovatív Képzéstámogató Központ kiemelt szakmai munkatársa felhívta a figyelmet arra is, hogy a képzésben részt vevők a szakképzési intézményekben állam által garantált szakképzettséget kapnak, a piaci alapon működő képző központok pedig tanúsítványt állítanak ki számukra. A szakmai képzésben tanulók a tanúsítvány megszerzése után akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt. Hozzátette, a munkáltató minden esetben egyénileg határozhatja meg, hogy a munkaerőpiaci képzések közül melyiknél fogadja el a tanúsítványt és melyiknél várja el az állam által kiadott, szakképzettséget nyújtó bizonyítványt is.
Rugalmas és gyakorlatközpontú
Az átalakítással a képzési idő lerövidülhet, mivel beszámítható az előzetes, akár külföldön szerzett tudás is, továbbá az e-learning oktatási anyagok és a projektszerű vizsgáztatás is gyorsítják az oktatást – hívta fel a figyelmet Körmendy-Ékes Eszter.
Emellett újdonság, hogy a felnőtteknek nyújtott szakképzésben már nem oktatnak közismereti tárgyakat, nagyobb hangsúlyt kap az oktatás gyakorlati része és a projektszemlélet, a tanuló által elkészített feladat bemutatása. Így az új rendszerben nem feltétlenül kell beülni az iskolapadba, hanem rugalmasan szervezhetők az órák (e-learning, konzultációk), a gyakorlat pedig akár saját munkahelyen is elvégezhető, ha a vállalat az iskola duális partnere.
Alkalmazkodnak a felnőttképzők
Egy miskolci oktatási kft. szakmai vezetője, Supák Éva a legfontosabb változásnak azt tartja, hogy az eddigi 750 képzés – amelynek nagy része a felnőttképzésben, így náluk is elérhető volt – új kereteket kapott. Eddig majdnem minden szakmacsoporthoz rendelkeztek engedéllyel, most ez is változott. Konkrétumokat is említve kiemelte, a korábbi kőműves képzést most falazó kőműves néven tudják indítani, míg burkolókat nem képezhetnek, mert az innentől kezdve csak alapszakmaként és csak az iskolában oktatható. Ugyanez a helyzet a szakács esetében is, ám szakácssegédnek már a felnőttképző vállalkozásoknál is lehet tanulni. Csakúgy, mint szobafestőnek, mezőgazdasági és kerti munkásnak vagy erdőművelőnek. Szerepel a részszakmák között az aranykalászos gazda is.
Supák Éva szerint azonban egyelőre nem jelent meg jogszabály a felnőttképzésben egyik legkeresettebb önköltséges tanfolyammal, a gépkezelői képzéssel kapcsolatban, pedig ez szükséges ahhoz, hogy valaki targoncát, emelőgépet vagy földmunkagépet vezethessen.