– Kórházba leginkább azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy csak egy oltásuk van, de ha valaki szimpla náthaként szeretné megélni az omikront, annak javaslom a harmadik oltást – fogalmazott prof. dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem tanára. Hozzátette: a koronavírus-járvány ötödik hullámát Magyarországon is elindító omikron variáns olyan elképesztő gyorsasággal terjed, hogy rövid időn belül vélhetően teljesen kiszorítja a súlyos megbetegedéseket okozó deltát.
Lassan két éve határozza meg az életünket a Covid-19 vírus, amelynek először Dél-Afrikában azonosított, omikron névre keresztelt variánsa felelős az ötödik hullámot elindító újabb tömeges megbetegedésekért. Az eddigi, dél-afrikai, brit, izraeli, amerikai tapasztalatok azt mutatják – ezekben az országokban, már túl van a csúcson az ötödik hullám – hogy az omikron összességében enyhébb tüneteket produkál, mint elődei, kisebb a halálozás és kevesebb a súlyos eset. Azt azonban nem tudni, hogy mindez azért van-e, mert viszonylag jól átoltott társadalmakban kezdett terjedni, és a két-három oltás tompítja a megbetegedéseket, vagy azért mert amúgy is egy békésebb variánssal van dolgunk – vélekedett érdeklődésünkre prof. dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem tanára. Az intézmény Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, a Molekuláris
Laboratórium vezetője hozzátette, Magyarországon mintegy 6,5 millió ember van beoltva, ami közel sem ugyanolyan terep, mintha vakcináció szempontjából egy szűz ország lennénk. Arról viszont egyelőre nincsenek pontos adatok, hogy mit okoz az új variáns egy olyan populációban, ahol alacsony az oltási ráta – jegyezte meg.
Fertőzőbb, mint az eddigiek
A professzor rámutatott, az omikron sokkal fertőzőbb, mint az előző variánsok, a betegek száma napi szinten képes duplázódni, azaz egy ember több embert tud megfertőzni, mint eddig. Kiemelte, míg a korábbi variánsoknál jellemzően egyből jöttek a tünetek, és csak utána néhány nappal kezdtek fertőzni, addig az omikron már a tünetek előtt fertőz. Ennek a virulenciának köszönhető, hogy az új variáns kiszorítja a többit. Azokban az országokban, ahol már elérte a csúcsot az ötödik hullám, 90-100 százalékban az omikron okoz megbetegedéseket, nálunk egyelőre tízből nyolc esetért felelős, azaz arra lehet következtetni, hogy egy-két héten belül lényegében nálunk is kiszorítja a többi mutációt. Dr. Lakatos Péter hangsúlyozta, mindez azt jelenti, hogy rengeteg beteg lesz, és hiába lesz arányaiban kisebb a lélegeztetőgépre szorulók száma, a nagy számok törvénye alapján még nagyobb teher nehezedik majd a másfél éve folyamatosan nyomás alatt lévő egészségügyre. Ezért szükséges a harmadik oltás, mert kicsit meg tudja fogni ezt a terhet, azzal, hogy csökkenti a megbetegedés, illetve a súlyosabb tünetek kialakulásának az esélyét, még annak ellenére is, hogy a jelenlegi vakcinák az omikronnal szemben már nem 80-95, hanem 35-50 százalékban védenek – tette hozzá. Kórházba leginkább azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy csak egy oltásuk van, de ha valaki szimpla náthaként szeretné megélni az omikront, annak javaslom a harmadik oltást – fogalmazott a professzor.
Újabb vakcinákat fejlesztenek
Mivel a jelenlegi vakcinák alacsonyabb hatékonysággal bírnak az omikronnal szemben, ezért dolgoznak a kutatók a kifejezetten az ötödik hullámot okozó variáns elleni oltóanyagon is. Ezzel kapcsolatban dr. Lakatos Péter elmondta, a Karikó Katalin vezetésével kifejlesztett RNS vakcina előnye, hogy három-négy hét alatt módosítható, azaz elő lehet állítani belőle egy az omikronra specializált oltást. Az új készítmények engedélyeztetési eljárását azonban itt is be kell tartani, tehát mire annak fázisain átmegy az új vakcina, és milliós nagyságrendben le is gyártják, hogy eljusson az emberekhez, addigra valószínűleg vége lesz az ötödik hullámnak.
A professzor ugyanakkor kitért arra is, hogy az Egyesült Államok hadseregének kutatóintézete is dolgozik egy koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén, ők azonban az ismert oltásoktól eltérő megoldással kísérleteznek. Az eddigiek ugyanis a fertőzésért, a szervezetbe való bejutásért felelős Spike fehérjét igyekeztek ártalmatlanítani, amivel csak az a gond, hogy ez a rész mutálódik a leginkább a vírusban – az omikron esetében például harmincféle módon – ezért van szükség a vakcina módosítására. Az amerikai hadsereg kutatói viszont a vírus olyan részei ellen fejlesztenek ellenanyagot, amelyek sokkal kevésbé mutálódnak. Igaz, hogy ezek nem a fertőzőképességért felelnek, tehát az nem fog csökkenni, viszont olyan mértékben károsodik ezáltal maga a vírus, hogy jelentősen csökken a szaporodási képessége az emberi szervezetben. Ez azért jó megoldás, mert hiába jönnek elő újabb és újabb vírusvariánsok, ugyanaz a vakcina hatásos lesz ellenük – magyarázta, majd hozzátette, jelenleg ez az oltás is tesztelés alatt van, tehát még jó pár hónap, mire forgalomba kerülhet.
Kialakulhat a nyájimmunitás
Dr. Lakatos Péter úgy látja, a koronavírus előbb-utóbb egyszerű náthává degradálódik, csak az a kérdés, hogy mindez megtörténik az ötödik hullámban, vagy többet kell erre várni. Mindenesetre az esély most megvan rá, hiszen egy rendkívül fertőzőképes, ám kevésbé súlyos megbetegedéseket okozó variánsról van szó, amely jó eséllyel megfertőz egy akkora kritikus tömeget, hogy utána már nem lesz neki hol szaporodnia, és akkor mutálódni sem fog tudni. Ezzel pedig kialakul a nyájimmunitás – mutatott rá, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy mindez leginkább akkor lenne igaz, ha a világ átoltottsága globálisan olyan lenne, mint Európáé. Addig azonban, amíg Afrika jelentős részén vagy Ázsiában rengeteg az oltatlan ember, van hol szaporodnia és tovább mutálódnia a vírusnak, ez egy verseny: az omikron fut végig hamarabb a világ népességén, vagy egy újabb, rosszabb mutáció jelenik meg előbb – fogalmazott.
A professzor az eddigi európai tapasztalatokra alapozva úgy látja, hogy az ötödik hullám Magyarországon február végére-március elejére csenghet le.
Wurmbrandt András