Vasárnap este hét körül. Meleg nyári este, már érezni az érkező vihar szelét. A színpadon kellemes zene, a tér tele emberekkel. Nyugis, mosolygó arcok, ráérés, pohár a kézben. Integetés az ismerősöknek, egymással beszélgető baráti társaságok, találkozások, szabadság és nyár – a legjobb értelemben. A gyerek azonnal táncolni kezd, nekem meg az az érzésem egy pillanatra, mintha egy utópiában lennék. A hely és a pillanat, ahol lenni akarsz, mert minden pont így tökéletes. Pedig még bort sem ittam.
Kezdjünk a tényekkel: a Rozé, Rizling és Jazz napokat idén tizenegyedszer rendezik meg az Óváros téren a VeszprémFest kísérőrendezvényeként. Tíz napon át harminc magyar fellépő, illetve harminc, a balatoni borrégiót képviselő borász nedűi garantálják a hangulatot. Meg az emberek, akik kilátogatnak.
Mint például Bakonyi-Nánai Judit is, aki pénteken egy barátnős szabad estével nyitotta meg a fesztiválozást.
– Csajos bulinak indult, de nagyon hamar bővült a kör, hisz rengeteg rég nem látott ismerőssel futottam össze. Nagyon jó volt beszélgetni, felhőtlenül sétálgatni, jó borokat inni, látszott, hogy mindenki ki volt már éhezve a társasági eseményekre – osztotta meg a benyomásait Judit, aki hozzátette azt is: szuper a hangulat, szép, igényes minden, kulturáltan lehet szórakozni és ez nagyon fontos.
Juditnak egyébként nem csak egyestés kaland volt a Rozé, Rizling, Jazz, ugyanis a barátnős este után családostól, a gyerekekkel is besétáltak az Óváros térre, a szüleivel pedig a Bluesberry koncertje az, ami kihagyhatatlan. Ebből is látszik, hogy a fesztivál gyakorlatilag kortalan.
– Egy kritikám van, az pedig az ételválaszték. Nem túl széles, ráadásul a borokhoz inkább fogyasztanék perecet, pogácsát, zsíroskenyeret, mint mondjuk saslikot – amit nem is könnyű elfogyasztani, ha az embernek épp nincs asztala – fogalmazza meg Judit.
Alízzal és Regivel már a pálinkáskocsinál beszélgetek, előbbi öt éve visszajáró dolgozó a fesztiválon, Regi pedig újonc. A két mosolygós, szimpatikus egyetemista szerint a hétvégén legénybúcsún át tejfakasztó buliig minden volt, de a legnagyobb dömpingre az augusztus 20-ai hétvégén számítanak.
– Szeretjük ezt a fesztivált, látszik, hogy felszabadultak az emberek, rengeteg az évek óta visszajáró vendég, velük mindig kölcsönösen megörülünk egymásnak – mesélik a lányok.
Miközben a pultnál egy vendég kér egy kajszit, kiderül, hogy bár a lányok itt dolgoznak, a bulizók mellett nekik legalább ugyanolyan nagy élmény kiszabadulni a bizonytalanságból meg az online oktatásból…
Szóval, tessék kihasználni, vasárnapig még tart a Rozé, Rizling, Jazz, utána pedig felkészül: az Utcazene!
Kiss Nikolett