A város felkerült Európa térképére, objektív tényezők alapján egyre előrébb kerül az európai rangsorban, ami örömteli. Ugyanakkor a városvezetés azért is dolgozik, hogy a szubjektív tényezőkben szintén erősek legyünk, a helyi polgárok legyenek elkötelezett tagjai a város közösségének. Veszprém szerethető, éppen ezért szeressenek itt élni az emberek, többek között erről beszélgettünk Porga Gyula polgármesterrel!
A külső szemlélőnek és az itt élőnek egyaránt az a tapasztalata, hogy látványos folyamatokon megy keresztül Veszprém, amelynek középpontjában a városfejlesztés és a közösségépítés áll. Mindezek szóba kerültek, amikor Porga Gyula polgármestert a mögöttünk hagyott, járvánnyal terhelt esztendő értékelésére kértük, és az idei terveiről kérdeztük.
– Az elmúlt hetekben nagyon sok interjút adott. Ezeket olvasva számomra úgy tűnik, vég nélkül lehetne sorolni a tavalyi városi eseményeket, fejlesztéseket. Én arra kérném, hogy a jó és a rossz emlékei közül idézzen fel egyet-egyet.
– A 2020-as és a 2021-es évben a járvány okozta a legnagyobb kihívást számunkra, jelentős bizonytalanságot hozott a mindennapjainkba – mondta lapunknak Porga Gyula. – Ez nyilván próbára tette a várost, a közösségeinket, tulajdonképpen megváltozott az életünk. Amikor leginkább tombolt COVID, a napi kihívásokra kellett igen gyors válaszokat adni, például a védekezés különböző nehézségeit azonnal orvosolni. Voltak olyan társadalmi csoportok, amelyek elvesztették a munkájukat, voltak kisvállalkozók, akik bezártak – nekik mind próbáltunk segítséget nyújtani. Ezek a folyamatok természetesen a város költségvetését is érintették.
Azért voltunk kicsit könnyebb helyzetben tavaly, mint 2020-ban, mert 2021-re a legrosszabb költségvetéssel készültünk, miközben 2020-ban pedig egy jó költségvetést fogadtunk el. Akkor a járó motort kellett menet közben javítgatni, míg tavaly a szinte álló motort kellett elindítani.
Csak hogy másképp is érzékeltessem a problémát: a város költségvetését a bevételek, kiadások függvényében évente négy alkalommal szoktuk módosítani, de ezek csak finomhangolások. 2020-ban szinte második költségvetés készült, 1,5 milliárd forintot kellett kiszorítani a kasszából. Tavaly erre már nem volt szükség.
Tudom jól, a COVID az emberek számára személyesen is problémát jelentett, így nem csak a város, hanem a lakói is megszenvedték az elmúlt 2 évet. Remélem, az emlékeinkben is mielőbb magunk mögött hagyjuk azt az időszakot.
És pluszban engedjen meg egy személyeset: a férfi kézilabda bajnoki cím elvesztése szintén a ’21-es év negatívuma volt számomra.
– Ha már előhozta a kézilabdát, nem fáj a szíve, hogy a város nem lehet egyik helyszíne a férfi kézilabda Európa-bajnokságnak?
– De, nagyon fáj.
– És a pozitívumok?
– Annyi minden jó történt a városban, hogy nehéz csak egyet kiragadni. Ezért inkább a legfrissebbet mondom: az új buszok megérkezésével zártuk az évet. Három éve vettük saját kézbe a közösségi közlekedés szervezését, és ez idő alatt sikerült teljes mértékben megújítani a járműparkot.
Ugyanolyan felemelő volt az új uszoda átadása, hiszen ilyen méretű uszodája soha nem volt a városnak. De a zeneiskola átépítése is nagy lépés volt. Higgye el, vég nélkül lehetne sorolni.
Fotó: MW
– Lehet azt mondani, hogy a V-Busz ügye az új járművek megérkezésével nyugvópontra jutott?
– A munka gyümölcse most érett be. Az ország legfiatalabb járműflottájával rendelkezünk. Szolgáltatásokban is előbbre léptünk (például mobiljegy, utastájékoztató rendszer). A cölöpöket leraktuk, de ez nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetünk. Ez egy folyamatosan változó és mozgó szolgáltatás, amit még szerethetőbbé kell tenni. Az utazóközönség igényét követnünk kell.
– A városba három „csatornán” érkezik forrás beruházásokra: EKF 2023, Modern Városok Program, illetve uniós források. Milyen nagyobb és látványos fejlesztések várhatóak ebben az évben?
– Bajban leszek, ha erre is röviden kell válaszolnom. A teljesség igénye nélkül mondom. Az egykori gyermekkórház épülete mindenképpen az első között kell, hogy szerepeljen. Ez hosszú ideje szégyenfoltja volt a városnak, a felújítása időszerűvé vált. Tetejében nemcsak az épület újul meg 2022-ben, hanem az Erzsébet liget, az egyetemi campus is. A belváros közepén egy olyan minőségű zöldterület jön létre, mint a Kolostorok és kertek program során a Séd völgyében.
Aztán megújul a Jókai u. 8. szám alatti egykori Ruttner ház. Az egykori belvárosi húsáruház új funkciót kap. A Jutasi lakótelepen elindul a közterület megújítási program. 16 kilométernyi belterületi útszakaszt fogunk idén megújítani. Ezek miatt nagyfokú türelmet kérünk a városlakók részéről, hiszen a beruházások fennakadások nélkül nem vihetők végig.
Fotó: MW
– A belváros tehermentesítését nagyban segítené a belső körgyűrű bezárása. A második völgyhíd megépítése 2-3 évtizedes álom. Ezzel hogy állunk?
– A végleges kiviteli tervek május végére várhatók. És utána azonnal indul a közbeszerzési eljárás.
– Ha már útépítés, Veszprém határában is nagyon látványos munkák folynak…
– Így van. December végén a 8-as főútvonal egy hosszabb szakaszát adtuk át. Nagyobb munka a füredi csomópont, ott is jó ütemű a munkavégzés. Év végére készen lesz a litéri és a füredi csomópont közötti teljes szakasz. Mi azt szeretnénk – ehhez partner a NIF Zrt. és a minisztérium is – hogy a munka azonnal folytatódjon a csatári csomópontig. Pár hónapon belül ennek a szakasznak is meglesz az építési engedélye.
Napokon belül kezdődik a 8-as út és a 82-es út összekötése, amivel az uszodát és a sportcsarnokot könnyebben meg lehet közelíteni. Ezzel ez év végére szintén készen leszünk.
– 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa leszünk, remélhetőleg hatalmas vendégsereggel. Akik vonattal érkeznek, nem a legszebb kapunkon keresztül jutnak be a városba. Ezen nem lehet változtatni?
– Sajnos, annyi szabad forrásunk nincs, hogy az oda régóta tervezett intermodális csomópontot meg tudjuk csinálni. De 2023 év elejére, mire a vendégek száma felpörög, a városhoz méltó körülményeket tudunk teremteni a vasútállomás környékén is. Terveink szerint az érkezési infrastruktúra teljesen megújul majd.
– Erős gazdasági háttér nélkül egyetlen város sem lehet életképes. Egy ipari park jócskán erősíthetné a hátországot, nem gondolja?
– Klasszikus értelemben vett ipari parkja ugyan nincs a városnak, de ipari zónái igen. És az itt lévő cégek folyamatosan bővítenek, vagyis jól érzik magukat. A kormányzat által biztosított lehetőségekkel szinte kivétel nélkül éltek is. Ugyancsak jelzésértékű, hogy a nagyobb cégeink mindegyike az összeszerelés mellett kutatás-fejlesztési tevékenységet is végez, ami szintén fontos erőssége a város gazdaságának.
Én úgy látom, ma Veszprémben nem az okozza a legnagyobb problémát, hogy nincsenek munkahelyek, hanem nincs munkaerő. Az elmúlt kettő év is azt bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére a város gazdasága jól teljesített, a tervezett adóbevételek befolytak. A COVID előtt 1,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ma visszatértünk ide. 2021 év végén többen dolgoztak Veszprémben, mint 2019 év végén.
A közelmúltban visszakerült a városhoz a reptér területe, amely bármilyen ipari tevékenységre alkalmas. A vele szemben fekvő terület a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-é, aminek szintén ipari zóna minősítése van. Ezekre mint amolyan aranytartalékként tekintek. Ha olyan változás történik, vagy olyan befektető érkezik, akkor ezeken azonnal lehet indulni.
– Öt évvel ezelőtt egy prezentációja során hallottam: célkitűzései szerint Veszprémet fel kell tenni Európa térképére. E téren sikerült előbbre lépni?
– Egy család, egy város életében fontos, hogy ambiciózus célokat is megfogalmazzunk magunknak. Nem volt túlzó, amit akkor mondtam. Nekem meggyőződésem, hogy ha ez európai városokat nézzük, akkor Veszprém és térsége szolgáltatásban, életminőségben, infrastrukturális lehetőségekben abszolút versenyképes és piacképes. Ott a helyünk a városi elitben! Az EKF 2023 program egy eszköz arra, hogy lépjünk még egyet előre.
Ma már a szubjektív benyomások mellett objektív tények alapján is mérhetőek a városok. A listákat összetett szempontrendszer alapján állítják fel, mint például egészségügy, oktatás, munkalehetőségek, gazdasági teljesítmény, és a többi. Hat magyarországi város van az európai rangsorban, Veszprém a saját kategóriájában/méretében az 54. helyen áll. Megjegyzem, öt éve bőven a százon kívül voltunk. Az a célom, hogy 2030-ig kerüljünk be az első húszba.
– Ma már több mérés is azt mutatja, élhető, szerethető Veszprém. Ami a felméréseknél lényegesebb: Ön szerint az itt élők is így érzik?
– Az élhetőségi rangsor objektív összehasonlítási alapon nyugszik. Ezek önmagukban szigorú számok, de e mögött jó minőségű élet kell legyen. Nekem, nekünk ténylegesen az a célunk, hogy az itt lakók megkapjanak minden lehetőséget a minőségi élethez. Olyan közeget, közösséget kívánunk teremteni, amely az európai életfeltételekkel azonos. Legyen jó itt élni, gyermeket nevelni, megöregedni, idősként is legyen jó élni, az embereknek legyen lehetőségük itt vállalkozni, munkát vállalni, és a többi.
Fotó: MW
Nyilvánvalóan e téren még bőven van tennivalónk, de minden fejlesztésünk, beruházásunk ezt a célt szolgálja. Fontosak a hard tényezők (például infrastruktúra, gazdaság, közterületek), de a jó élethez a közösségépítés is hozzátartozik (például milyenek a szórakozási lehetőségek).
A járvány abban megerősített bennünket, hogy ahol erős közösségek vannak, ott a nehéz helyzeteket is könnyebben tudtuk átvészelni. Jó volt itt Veszprémben megtapasztalni, hogy amikor jött a baj, amikor gyorsan kellett segítség, akkor megmozdult a város. Jöttek a fiatalok önként segíteni az időseknek, a város nagyobb cégei nyújtottak segítő kezet a kisebbeknek. A közösségépítésnek az az igaz kézzel fogható eredménye, hogy az ember nem érzi magát egyedül. Egyébként az EKF 2023 program városépítő és közösségépítő szerepet egyaránt ró ránk. Azon dolgozunk, hogy a veszprémiek tényleg jól érezzék magukat a városban. Erre nagyon figyelünk, és minden évben e téren is egy kicsit előbbre kívánunk lépni.
TT