Ki hinné, hogy a legidősebb magyar gólya több mint harmincéves! De sokan azt sem gondolnák ezekről a költöző madarakról, hogy olyan hűségesek a fészkükhöz, hogy még Afrikából is rendre ugyanoda térnek vissza. Tények és érdekességek a gólyákról, amelyek száma a negyedére csökkent az elmúlt 80 évben.
MW/Wurmbrandt András – Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gólyavédelmi programvezetője érdeklődésünkre elmondta, száz éve még úgy tartották, hogy a gólyák március és április fordulóján érkeznek meg Magyarországra, ám ez korábbra tolódott, és ma már egyáltalán nem ritka, hogy valamikor márciusban akár a gólyapár is megjön a fészekre. A szakember azért emelte ki külön a gólyapár szót, mert rendszerint a hím madár érkezik előbb, és csak utána a tojó. A gólyáknak egyébként igen nagy a fészekhűségük, ha egy hím madár valahol megtelepszik, akkor az később is oda tér vissza. Sőt, a kikelési helyükhöz képest nagyjából tíz kilométeres körzeten belül raknak fészket, ami azt jelenti, hogy az itt született példányok a telelésen kívül lényegében nem hagyják el a Kárpát-medencét. Lovászi Péter kiemelte, több olyan gólyapárt is regisztráltak, amelyek az elmúlt tíz évben folyamatosan ugyanarra a településre érkeztek vissza, így például Vácra vagy Magyarcsanádra.
A korrekorder
A korrekorder magyar gólya ennél jóval többször jött és ment Magyarország és Afrika között, ugyanis több mint 30 éves, azaz ennyi időn át sikerült elkerülnie, hogy akár itt, akár a telelőhelyén valami baj érje. A gólyavédelmi projektvezető azonban azt mondja, ez egy kivételes madár, a legtöbbjük 3–5 éves korban kezd el költeni, és 4–5 költést tud végigcsinálni. Hozzátette, a gólyák évente egyszer raknak tojásokat, két hét alatt ötöt-hetet. A tojó egy hónapig kotlik, majd a fiókák két-két és fél hónaposan repülnek ki. Magyarországon évente mintegy tízezer fióka születik.
A gólyák augusztus közepén általában útnak indulnak, és két hónap alatt érnek telelőhelyükre a Dél-afrikai Köztársaságba. A szakember szerint ugyanakkor egyre jellemzőbb, hogy nem mennek el addig, és már előbb találnak maguknak telelésre alkalmas területet.
Sok az üres fészek
A Magyar Madártani Egyesület gólyavédelmi programvezetője rámutatott, országosan több mint tízezer fészkelőhelyet ismernek, ezek között van a különböző energetikai cégek által kihelyezett több ezer fészektartó is. A madarak azonban mintegy hatezer költőhelyet használnak, tehát négyezer gólyafészek lényegében üres. Hozzátette, a gólyák eloszlása nem egyenletes, hiszen alapvetően a vizes, mocsaras területeket kedvelik, azaz leginkább a régi folyók mentén, a mentesített árterületek közelében költenek. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Dél-Tisza mentén és a Kisalföldön nagy sűrűségben fészkelnek, van olyan hortobágyi település, ahol például 30–50 pár is lakik, míg a nagy szántós részeket, mint például a Viharsarkot vagy a középhegységeket nem szeretik.
Folyamatosan csökken az életterük
A madárbarátok adatai alapján egyébként aktuálisan mintegy négyezer pár gólya él hazánkban. Ez a szám mindössze negyede a 80 évvel ezelőtti, 1941-es országos gólyafelmérésen összeszámolt 16 ezer párnak. Lovászi Péter szerint az állomány a legdrasztikusabb csökkenését a háború után, az ötvenes években élte meg, ekkor lényegében megfeleződött a gólyák száma, mivel a folyószabályozások, lecsapolások jelentősen csökkentették a madarak természetes élőhelyének nagyságát. 1960 és 1990 között hosszabb idő alatt és kisebb mértékben, de tovább csökkent a számuk, a kilencvenes években mintegy ötezer párra, az utóbbi öt-tíz évben pedig négyezerre. A madártani egyesület gólyavédelmi programvezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, a mezőgazdaságban egyre intenzívebb és egyre több rovarölő szert használnak, egyre mélyebbre szántanak, és ez csökkenti a gólyák táplálékellátottságát. Emellett a kismértékben érezhető éghajlatváltozás következtében változott a csapadékeloszlás is, kevesebb a víz a mocsarakban, azaz romlanak az életfeltételeik. Sok gólyát ér áramütés, ami szintén nem volt jellemző 70 évvel ezelőtt, és egyre intenzívebb a területhasználat Afrikában, a telelőterületeken is – tette hozzá a szakember.
*
Idén tavasszal is a madarak védelmére kihelyezett fészektartókkal várja a gólyákat az E.ON Hungária Csoport. Korábban összesen 4399 védőeszközt telepítettek, idén márciusra újabb 48 került fel az oszlopokra az energiacég szolgáltatási területein. A már meglévő fészektartókat ellenőrizték, ha kellett, cserélték a szakemberek, hogy a visszatérő madarak biztonsággal használhassák azokat, és az áramellátás zavartalanságát se veszélyeztessék. A kikelt gólyafiókák védelmére a fészek környezetében lévő hálózati elemekre szükség szerint burkolatot tesznek az E.ON szakemberei, emellett kiülőket szerelnek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől.