A Veszprémvölgyi út végén található Kiskuti Csárda neve hallattán sok veszprémi szív dobban meg. A nosztalgikus érzések hamarosan a helyszínen is felidézhetők lesznek, ugyanis az Európa kulturális fővárosa 2023 programnak köszönhetően Veszprém egyik legrégebbi vendéglátóhelye, az évek óta zárva tartó Kiskuti Csárda hamarosan újra fogadja a vendégeket. Az élet ismét visszatér a Veszprémvölgyi utca 65-be, ahol népzenével, népi hagyományokkal színesítik majd a csárda programjait.
EN – Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros helytörténeti anyagaiból kiderül, a kirándulásra mindig alkalmas Betekints-völgy távoli hajlatában, a dombok széltől védett lábánál, szép környezeteben fekszik az egyik legromantikusabb kerthelyiséges vendégfogadó, a Kiskuti Csárda. Közkedveltségét annak köszönhette, hogy a csárda volt a Betekints-völgy, a Gulyadomb, a Tekeres-völgy és csatári túraútvonalak kiindulópontja és pihenőhelye. Nevét feltehetően a mellette épített forrás medencéjéről, a „kiskút”-ról kapta. A csárda déli oldalán egykor veranda futott végig, a söntésből a domboldal gyomrába nyílik egy hatalmas méretű pince. Az épületet kocsiút választja el a hársfákkal és fekete fenyőkkel beültetett hatalmas kerthelyiségtől, ahol keményfából faragott asztalok és lócák várták a szórakozásra vágyó kirándulókat. A kertben nyáron sörözésre és szalonnasütésre is volt lehetőség, télen a szánkózókat, síelőket melegítette fel Ági néni forró teája és forralt bora.
Zsákbanfutás, lepényevés
Az 1830-as években Zsidócsárda néven ismert kocsmát Ney Lipót, Ifcsics Jánosné, majd az 1920-as évektől Bakonyi Andor vezette. 1927-től bérlője, 1930-tól pedig tulajdonosa lett Hosoff József, aki családias találkozóhellyé alakította a vendéglőt. Szép majálisokat és juniálisokat tartottak a romantikus környezetben, ahova a város középpolgári családjain túl az altisztképző és a piarista gimnázium diáksága is szívesen ellátogatott. Ezeknek a mulatságoknak népszerű attrakciója volt a „zsákbanfutás” és a „síkos” – lekérgezett – fára mászás és a lepényevés. Főtt ételt a rendezvényekre készítettek, de pogácsát, szendvicset állandóan lehetett kapni. Vasárnap esténként cigányzenekar húzta a talpalávalót. Az üzletet 1952-ben államosították, de a lakóépületet nem, a család bent maradhatott a házban és mint a Vendéglátóipari Vállalat dolgozói vezethették tovább a csárdát. Hosoff József halála után (1958) lánya, Simon Károlyné Hosoff Ágnes lett az üzletvezető, aki 1970-ben – a városban elsőként – kapta vissza a vendéglátóipari engedélyét. Ági néni halála után 2016-ig családja üzemeltette tovább a városszerte ismert és közkedvelt Kiskuti Csárdát.
Visszatérő baráti társaságok, civil szervezetek, egyletek, közösségek tartották itt összejöveteleiket, többek között a Nyelvművelő Klub neves helyi írók, költők részvételével, amelynek 1964-es megalakulását emléktábla is őrzi az épület falán. Hosoff József az 1930-as évek elején vendégkönyvet nyitott a csárda vendégei számára, amelyet – az 1950-es évektől nagyobb megszakításokkal – napjainkig vezettek. Ebben örökítették meg az Aranypáva című film veszprémi forgatását 1943-ban. A Kiskuti Csárda vendégkönyvében itt hagyta névjegyét Cserépy László rendező, Páger Antal, Szellay Alice, Sulyok Mária. „Az Aranypáva hozott ide 1943. aug. 17-én. Az Aranypáva vitt el innen 1943. aug. 17-én.”
Felújítják az épületet
Most, az Európa kulturális főváros programnak köszönhetően, a közgyűlés döntése értelmében Veszprém város tulajdonába került az épület. Porga Gyula polgármester a közösségi oldalán megosztott videóban jelentette be, hogy az egykori Kiskuti Csárda megvásárlásáról döntött az önkormányzat. – Az Európa kulturális fővárosa program egyik alapvető célja, hogy az újdonságok mellett értékmegőrző programot is végrehajtson. A Kiskuti Csárda a Veszprémvölgyi út végén kultikus vendéglátóhelynek számít Veszprémben, amelyhez szinte mindenkinek kötődik személyes emléke, kellemes élménye. Természetesen szeretnénk a megvásárlás után felújítani az épületet és visszaadni a veszprémieknek, a turistáknak, vendégeknek, hogy új élményeket gyűjthessenek itt. Elősorban a vendéglátó funkció visszaállítása a fő cél, de az EKF-programban tervezett egy hagyományőrző és népművészeti központ létrehozása is – mondta a polgármester.
A hagyományőrzés központja lehet
Az ingatlanfejlesztés során egy olyan központ jöhet létre, ahol a népművészetek, a népdal és a népi játékok, valamint a tánc és a kézművesség hagyományaival is lehet majd ismerkedni. Kiegészítő foglalkozások helyszínéül is szolgál majd elsősorban fiatalok és gyerekek számára. A természeti tájba jól illeszkedő épület nemcsak a hagyományőrzés központja lehet, de erdei iskolai foglalkozások is tarthatóak a helyszínen, amely egyben a tekeresvölgyi és csatári túraútvonalak kiindulópontja is. A gulyadombi erdő, illetve a Kolostorok és kertek helyszíneihez tematikájában jól illeszkedő funkció kisebb rendezvények, kézműves vásárok megtartására, hagyományőrző csoportok bemutatkozására is lehetőséget biztosít.