Gondolatban már rendezgetjük az ágyásokat

Bár a hideg időben azt érezzük, messze még a tavasz, de azért februártól március közepéig bőven akad tennivaló a kertünkben. Ujhelyy Károly hobbikertész úgy véli, már gondolatban rendezgetjük a virág- és zöldségágyásokat, és a gondos gazdák megteszik az első lépéseket, hogy gazdag termésnek és pompázó virágoknak örülhessenek az év további részében. MW/Szabó Csilla – A tél a pihenésé, de a február meghozta a kerti foglalatosságokat, az enyhébb napokon „csiklandoz” bennünket a napsütés, és már tervezgetünk is, mit hová ültetünk a virág- és zöldségágyásokban. A kedvünk is jobb lesz, ha kijutunk a kert egy csendesebb zugába, ahol kinyíltak már a hóvirágok – kezdte Ujhelyy Károly hobbikertész, a Kertészek és Kertbarátok Győr Városi Egyesületének elnökségi tagja.

Metszési terv
A februári időszak arra is jó, hogy kisétálva a kertbe, a lomb nélküli állapot jobb áttekintést nyújt számunkra például a gyümölcsfák esetében. Szedjük le és semmisítsük meg a faágakon maradt „gyümölcsmúmiákat”, mert azok a fertőzés melegágyai. Az ágrendszeren szemügyre vehetjük a sűrű, keresztbe nőtt ágakat, így látjuk, hol kell majd ritkítani azokat. Megtervezhetjük a metszési sorrendet is, először a szőlő metszésével kezdhetjük, majd az alma-, szilva-, körtefák következhetnek, később a csonthéjasok közül a meggyet, majd az őszi- és sárgabarackot metsszük. A szakember hozzátette, az utóbbit virágzásában célszerűbb a visszafertőződés miatt, és a cseresznyét majd csak augusztusban kell alakítani. Örökzöldeknél csak azokat metsszük, amelyek jól tűrik (például a leylandi ciprus vagy puszpáng). A kora tavasszal virágzó cserjéket nem szabad megmetszeni, majd csak a levirágzásuk után, de azért egy-egy vesszőt már most levághatunk az aranyvesszőből, hogy a lakásban gyönyörködhessünk a virágzásában. Azokat a virágokat, cserjéket, amelyek a virágjaikat az idei hajtáson hozzák (például a rózsa, hortenzia), erőteljesen vissza kell vágni. A későbbiekben a levirágzás után visszacsípve új virágbimbók képzésére serkenthetjük.

Virághagymák a földben
A védettebb helyeken már előbújtak a nárcisz és a tulipán levélcsúcsai. Ezek hagymáit általában szeptemberben ültetjük, de ha most vásárolunk áruházakban tulipánhagymát, azokat a fagymentes időben vagy nagyon kora tavasszal még elültethetjük, mert hőkezelve voltak. Amennyiben magánszemélytől kaptuk a tulipánhagymát, tegyük be egy hétre a hűtőszekrény mélyhűtőjébe, és azután ültessük el, hogy biztosan virágozzon.
A talajmunkát a lehullott lomb összegereblyézésével kezdjük. Ujhelyy Károly viccesen megjegyezte, hogy ez a tevékenység a tél végi mozgásigényünket bőven kielégíti, sőt, az óvatos kezdés a célszerű. A veteményes ágyások talaját már nem forgatjuk ásással, csak ásóvillás lazítást végzünk, hogy a talajban a mikroorganizmusok elfoglalt helye ne változzon meg, a talajfelszín porhanyósításával jobban megőrizzük a talajnedvességet.

Vetőmagkészlet felülvizsgálása
Mielőtt a tavaszi magvetést elkezdenénk, érdemes rendet tennünk a magkészletünk terén. Válogassuk át először is azokat az előző évben félretett magokat, amelyeket fagymentes helyen tároltunk. A korábban megvetteknél vegyük figyelembe a magok eltérő csíraképességi idejét. A paszternákmag egy-két, a petrezselyemmag két-három, a cékla három-­négy, a retek négy-öt, a dinnye, uborka magja hat-nyolc évig őrzi meg csíraképességét.
Ha ősszel nem duggattunk hagymát, akkor most kezdjük azzal, majd a sóska, kapor és petrezselyem korai vetését is megtehetjük. Az apró magok vetésének, kelésének egyenletességét azzal biztosítjuk, hogy a magágy alját egy deszkadarabbal tömörítjük, hogy a magok le ne guruljanak mélyebbre.

Mit mi mellé ültessünk?
A vetés előtt mindig tervezzük meg, hogy mit mi mellé ültetünk. Vegyük figyelembe az előző évi növényhelyzeteket és tartsuk be a vetésforgó szabályait. Köztes növényként vessünk takaró növényeket, spenótot, salátát és persze gyógyító növényeknek, büdöskének, körömvirágnak is helyük van a veteményesekben. Aki előre gondolt és vetett ősszel áttelelő növényeket, salátát, spenótot, most tisztítsa ki az apró gazokat az ágyásból, mert később az már körülményes lesz.
A tavasz legkorábbi kertészeti tevékenysége a palántanevelés. A magvetés a nagy palántanevelőknél már februárban elkezdődik, a saját részre előállított palánták magjait elegendő márciusban elvetni, de február végén már kezdhetjük az előkészületeket. A legfontosabb az ültetőcserepek előkészítése, hiszen ha nem új, fertőzésmentes poharakat, ültetőtálcákat vásárolunk, akkor réztartalmú szerrel kell fertőtleníteni azokat. Ha kiürült műanyag poharat használunk fel, ne felejtsük el az alját kilyukasztani. Talajként legjobb a vásárolt palántaföld, a palántaneveléshez nem ideális a humuszban gazdag földkeverék. A magokat csak fertőtlenített földbe ajánlatos vetni, legjobb módszer erre, ha a földet fél órára a jó meleg sütőbe rakjuk. A palántanövekedéshez 20–22 Celsius-fokos levegőhőmérsékletre van szükség, valamint megfelelő fényre. A vetési időt a kiültetéstől számoljuk vissza, példaként a káposztafélék palántanevelési ideje hat hét, a paradicsomé, paprikáé, padlizsáné tíz hét.

Se korán, se későn
Ha nem vagyunk biztosak a vetőmagokban, egy csírázási próbát is végezhetünk, nedvesített szalvétán, 25 Celsius-fokos helyre téve. A saját palántanevelés többéves gyakorlat után lesz igazán eredményes – mondta Ujhelyy Károly, ezért ne csüggedjünk, ha elsőre nem sikerül. A paprika- és paradicsommagokat február végén szemenként tegyük a tőzegespohárba. Tápoldatozásra nincs szüksége, mert a mag tartalmazza a csírázáshoz, növekedéshez szükséges anyagokat. Csak fertőtlenített földkeverékbe vessük a magokat és kelésig takarhatjuk. Fontos, hogy az öntözés után a talaj felszíne hamar száradjon ki. A hely kiválasztásánál ügyeljünk a hő és fény megfelelő arányára.
A magvetésnél tartsuk be a szakemberek által javasolt vetési ajánlásokat, időpontokat, és ne feledjük soha az évszázados bölcsességet: „Korai vetés ritkán jó, a kési vetés mindig rossz”. A kerti szerszámokra is szánjunk időt, még a tavaszi szezon előtt gondoskodjunk a kézi eszközök és gépek javításáról, beszerzéséről, hogy a velük végzett munka örömteli legyen.