A hajléktalanok jelentős része nem önszántából kerül az utcára, számukra ellátás és fedél is biztosított Veszprémben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által. Sőt, arra is törekednek, hogy minél több embert vissza tudjanak vezetni az önálló életbe.Cseh Zoltán – 191 éjszakai szállást nyújtó férőhelyünk van intézményeinkben. Jelenleg 160 fő tölti éjszakáit az összes ellátóegységeinken. Veszprémben 250–260 hajléktalan emberrel tartjuk a kapcsolatot. 2020-ban összesen 428 fő fordult hozzánk segítségért – mondta el érdeklődésünkre Vágner Milán, a veszprémi Befogadás Háza vezetője. – Az általunk segített hajléktalan emberek száma az elmúlt években nem változott. Az utcai szolgálat által segített emberek száma átlagosan 90 fő. Ők többségében nem lakás céljára szolgáló, komfort nélküli helyszíneken, illetve külvárosi részeken éjszakáznak. A ténylegesen szabad ég alatt éjszakázók száma jelenleg 4–5 fő. Az ő állapotukat is folyamatosan nyomon kísérjük és rendszeresen felajánljuk számukra intézményi lehetőségeinket.
Nehezen alkalmazkodnak
Felmerül a kérdés: miért jobb gyakorlatilag a szabad ég alatt éjszakázni egy komfortos intézmény helyett?
– Sokan vannak, akik tudnak maguknak biztosítani olyan védett helyet, amelyben éjszakázni tudnak és ezért nem választják intézményeinket. Vannak, akik a túl sok intézményi kötöttséghez nehezen alkalmazkodnak – kaptuk meg rá a választ.
A gyakran látott hajléktalan arcok mellett időről időre újak is megjelennek a városban, ezért időközönként érezhetjük, hogy nő a hajléktalanok száma, de a fenti adatok szerint ez nincs így. – Veszprém megyeszékhely, a munka és a jobb lehetőségek reményében előfordul, hogy a városba jönnek emberek a közvetlen falvakból. Előfordul, hogy a lehetőség reményében városunkba érkező személynek annyi pénze sincs, hogy haza tudjon menni, ha a munkában maradása akadályba ütközik – vélekedett Vágner Milán.
A „közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegését” 2012-ben tették szabálysértéssé, de 2018 októberétől akár elzárással is büntethető. A „hajléktalantörvény” bevezetésére azonnal reagáltak.
– Egyrészről az általunk segített hajléktalan emberek figyelmét folyamatosan felhívtuk a jogszabályi változások várható következményeire, valamint próbáltuk szélesíteni azoknak az „alacsony küszöbű” férőhelyeknek a körét, amelyeknek az a célja, hogy a hajléktalan emberek intézményünkben éjszakázzanak. Az alacsony küszöbű férőhelyeken rugalmasabban kezeljük a házirendben leírt szabályokat, mert az a célunk, hogy lehetőség szerint mindenki bent éjszakázzon intézményünkben és ne a szabad ég alatt – ismertette a ház vezetője. Az „alacsony küszöbű” férőhelyeket immár az év 365 napján működtetik és alkalmanként 15–20 fő alszik bent, akik korábban a szabad ég alatt éjszakáztak.
Krízisidőszak
A téli időszak mindig kiemelt feladatokat ad az intézményben dolgozóknak.
– November 1-jétől április 30-ig krízisidőszak szerint működünk. Nekünk ez az időszak gyakorlatilag végig fokozott megterheléssel jár. A célunk ilyenkor, hogy minél több hajléktalan legyen védett helyen, lehetőleg az intézményeinkben. Az utcai szolgálat a téli időszakban heti három alkalommal működtet teajáratot, ahol az élelmiszer és a forró tea osztása mellett kiemelt szerepe van az információáramlásnak, hogy lehetőleg minél kevesebben maradjanak felderítetlenül. A téli időszakban az utcai szolgálataink 24 órás ellátást biztosítanak úgy, hogy munkanapokon reggel 8-tól este 10-ig szolgálatban, este 10-től reggel 8-ig, illetve hétvégén és ünnepnapokon ügyeletben vannak. A krízisidőszakban utcai szolgálataink megyei krízisautó-szolgálatot látnak el, azaz hívás esetén helyszínre vonulnak és segítséget nyújtanak.
Az extrém hideg idején életbe lépett a vörös kód. Ilyenkor inkább arra koncentrálnak, hogy lehetőleg minél kevesebben legyenek kint ténylegesen az utcán. Fokozottan felhívják a gondozottak figyelmét, hogy a hidegben való tartózkodás súlyos következményekkel járhat.
Jelentős munkálatok folynak a vasútállomással szemközti területen, közel 200 millió forintos beruházás történik.
– Az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás korszerűsítése zajlik a Jutasi út 24–26. szám alatti épületben. Ez azért mérföldkő a munkánkban, mert az intézmények alapterületének bővülése mellett lift is kerül beépítésre, amely nagy segítséget fog jelenteni későbbi munkánk során – tudtuk meg, ahogy azt is, a mostani beruházás nem jár a helyszín módosításával.
Pályázati programok
Természetesen az önmagában nem elég, hogy befogadják azt, akinek erre szüksége van. A cél a normális életbe történő integráció és ezen a területen is jelentős erőfeszítések zajlanak.
– Intézményünk számos pályázati programot valósít meg annak érdekében, hogy a hajléktalan embereket vissza tudjuk vezetni az önálló életbe. Két fontos irányvonalat emelnék ki, amelyek közül az egyik a lakhatásos programjaink. Pályázati programok keretei között lakhatási támogatásban tudjuk részesíteni gondozottjainkat, azaz segítséget nyújthatunk számukra, hogy albérletet tartsanak fenn. A tapasztalataink azt mutatják, ha valaki lakhatási programban vesz részt, az általában később is megtalálja annak a módját, hogy egy albérletet vagy szociális bérlakást fenntartson. A másik fontos irányvonalunk a foglalkoztatás területe, ahol az a célunk, hogy az ebben részt vevők olyan munkát végezzenek, amellyel a város közösségét szolgálják – hangsúlyozta Vágner Milán.