2021. január 21. – A koronavírus miatt nehéz évet tudhat maga mögött a veszprémi önkormányzat is, bár több ponton jelentősen változott az élet és új szabályok léptek életbe, azonban a fejlesztések nem álltak le, így az idei évben több jelentősebb, régóta várt beruházás átadására is sor kerülhet, illetve új projektek is indulnak idén. Porga Gyula polgármestert a 2021-es év terveiről kérdeztük.
EN – Tavaly körülbelül egy hónappal a költségvetés elfogadása után már módosítani kellett annak több pontján, mert a koronavírus elleni védekezés átcsoportosítást és új prioritásokat hozott magával. Az év során még háromszor kellett változtatni a büdzsén, mert a bevételek csökkentek, a kiadások pedig nőttek. – A 2021-es év ugyanúgy bizonytalan, mint a 2020-as volt, hiszen nem tudjuk, hogy meddig tart a járvány, meddig kell a korlátozásokkal együtt élnünk és lesz-e újabb hulláma a vírusnak. Ezeket a szempontokat mind figyelembe kell vennünk, amikor a 2021-es év költségvetését készítjük elő. A tavalyi változások az idei költségvetési tervekre is kihatással vannak, de a már zajló beruházásokat nem érintik – kezdte az évi tervek bemutatását a polgármester.
Porga Gyula elmondta, hogy a sportuszoda építése, a Csermák zeneiskola belső felújítása és kibővítése, valamint a stadion területén a tornászgyakorló létesítése a tervek szerinti ütemben zajlik. Az útfejlesztések is menetrend szerint haladnak: az északi iparterület közlekedésfejlesztése projektben hamarosan elkészül a kelet-nyugati főtengelyt a megújult Pápai úttal összekötő szakasza is, amelynek meghosszabbításaként készülhet majd el az új völgyhíd is. A Kistó utca burkolatrekonstrukciója pedig már tavaly ősszel befejeződött az iparterület közlekedésfejlesztésének részeként. Az idei útfejlesztések között fontos megemlíteni a déli elkerülő építését a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában.
– Szintén idén tervezzük elindítani a 8-as és 82-es utak összekötő szakaszának építését is. A kerékpárút-fejlesztések is folytatódnak: Felsőörs–Alsóörs irányába a nyárra elkészül az útszakasz, illetve a gyulafirátóti és a Bánd felé vezető bicikliutak tervezése is zajlik. Ugyancsak ebben az évben kezdődhet meg a Zöld város projekt kivitelezése, amelynek részeként megújul az Erzsébet-liget, illetve 100 új parkolóhelyet alakítunk ki a Kádár utcában, valamint megnyitjuk az egyetemi kampuszt is a liget irányába – sorolta a fejlesztéseket Porga Gyula.
A kihívásokat illetően elmondta: – Tisztában vagyunk vele, hogy a parkolóhelyek kapacitásbővítésére megoldást kell találnunk a belvárosban és a lakótelepeken egyaránt. Ezt a következő évek egyik nagy kihívása. Első lépésként a kórház parkolási problémáit kívánjuk orvosolni a vérellátó parkolójának kibővítésével. Az államtól kapott területen parkolóházat, míg az egyetemnél mélygarázst kívánunk építeni.
A kisgyerekes családokat segítve tavaly átadtuk a teljesen újjáépült Egry úti óvodát, amely már a harmadik nevelési intézmény volt a Ringató és a gyulafirátóti Kastélykert óvoda átépítése után. Idén a módszertani bölcsőde megújítása van soron, de az oktatás-nevelési intézmények közül a Csermák zeneiskola belső megújítása és kibővítése is jó ütemben zajlik a Modern Városok Program finanszírozásában.
Az egészségügyi intézmények felújítása is folytatódik, megújul az Ördögárok úti rendelő.
Miután Ovádi Pétert országgyűlési képviselősége mellett az állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá is kinevezték, bejelentettük, hogy Veszprémben országosan egyedülálló állatmenhely és állatvédelmi kompetenciaközpont is létrejön, ennek munkálatai is megkezdődnek a 2021-es évben.
A turisztikai fejlesztések részeként a Veszprémi Állatkert történetének legnagyobb fejlesztéssorozata zajlott le az elmúlt években. A Modern Városok Program finanszírozásából új oktatóház és új tevekifutó épült, elkészült a dzseládák háza és létrejött a gazdasági udvar. További európai uniós forrásból épülhetett meg az Afrika-szavanna élményjátszótér, az oroszkánok háza és kifutója, a medvék új helye, épült több látványkifutó és a szavanna stég és tó rekonstrukciója is megtörtént, illetve felépült az új irodaház. Bízunk benne, hogy a fejlesztések itt nem érnek véget.
Az Európa kulturális fővárosa projektek háttérmunkáit sem akadályozta a koronavírus, hiszen a magyar kormány 50 milliárd forintos támogatása a projekt sikeres megvalósításához, a további 40 milliárd forintos támogatás az egyház részére, illetve a Veszprém-törvény megalkotása lehetővé teszik a terveink megvalósítását. Fontos, hogy a fejlesztésekkel, különösen az infrastrukturális beruházásokkal ne csak a 2023-ig terjedő időszakban gondolkodjunk, hanem a fenntarthatóság és élhetőség szempontjait figyelembe véve legalább 2030-ig legyenek elképzeléseink. Tavaly év végén kaptuk meg a 3,303 milliárd forintos állami támogatást a belváros közepén elhanyagoltan álló egykori Balaton Bútorgyár és a szakszervezetek háza épületének megvásárlására. Ezen területeket is az EKF keretében kívánjuk megújítani és új, egyelőre ideiglenes funkciókkal ellátni 2023 végéig. Egy nagyon látványos beruházást is tervezünk a kulturális főváros évére: a veszprémiek által csak szikvízparkolóként ismert területen a Közép-Európában is egyedülálló Digitális Élményközpont létrehozását tervezzük, amelynek működtetésébe a Pannon Egyetem Informatikai Karát kérjük majd segítségül. Az attrakció terveink szerint turisztikai látványosságként jelenik majd meg, megközelítve a Veszprémi Állatkert látogatószámát. Szintén az EKF részeként újul meg a megyei könyvtár, a Laczkó Dezső Múzeum és a Művészetek Háza is, de a közterületi megújításra is igyekszünk hangsúlyt fektetni. A vasútállomás környezete, a Jókai utca 8. műemlék épülete, illetve a gyermekkórház is megújul, ahol kulturális és művészeti közösségek kapnak majd helyet és egy korai fejlesztő központot is létrehozunk. Fontos, hogy ne csak építsük és szépítsük a várost, hanem próbáljunk meg hozzátenni.
A főbb projekteknek el kell indulniuk idén, hogy 2023-ban rendezett körülmények között láthassuk vendégül Európát és a magyarokat, hogy bemutathassuk Veszprém és a régió, illetve a magyarság kulturális értékeit. Hosszú távú tervünk, hogy Európa kreatív városai között javítsuk a helyezésünket. A legfőbb cél azonban az, hogy a veszprémiek ne csak lakóhelyként, hanem otthonként tekintsenek a városra, biztonságban érezzék magukat és szeressenek itt élni.
