Alaposan átalakult a kulturális intézmények feladatköre az elmúlt évtizedben. Hogyan találta meg helyét, új szerepét az ország élvonalába tartozó kulturális központ? Milyen programokkal futnak neki az ősznek és milyen munka folyik a háttérben? Neveda Amália, az Agóra Veszprém Kulturális Központ Bessenyei György-díjas igazgatója kalauzol bennünket az intézmény kulisszái mögött.
– Sok minden történt a nyáron is, de a tanév és az ősz kezdetén nagyon felpezsdül az élet az Agórában. Mit tartogatnak erre a hónapra az érdeklődőknek?
– Valóban, nekünk munkával telt a nyár is, június végétől például 14 gyerektábort vezényeltünk le a kollégáimmal. Ezután pedig lezajlottak az augusztusi nagyrendezvényeink. A hónapban lesznek még szabadtéri programjaink, például a dózsavárosi nyárbúcsúztató szeptember 11-én, szeptember 19-én pedig az egyik EKF-es projektünkre, a nagyszabású Jutasi Piknikre várjuk az érdeklődőket. Lassan pedig elindulnak az Agóra szokásos foglalkozásai: tanfolyamok, szakkörök, képzések. Több, a pandémia miatt félbeszakadt pályázati projektünket is igyekszünk továbbgördíteni. A rajongók örömére folytatódik a Ricsi bácsi játszóháza című sorozatunk és új műsorral jelentkezik a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad. Folytatódnak a Családbarát Szülőklub – A Felelős Szülők Iskolájának eseményei is. Hab a tortán, hogy ismét színpadra lép nálunk a mindig telt házat vonzó Csányi Sándor az önálló estjével.
– Az Agóra Filmklub is rekordokat döntöget, úgy tudom.
– Folytatódik a hétfői filmklubunk, ami azért is nagy jelentőségű, mert mi vagyunk az egyetlenek a városban, akik ilyen jellegű lehetőséget nyújtunk. A pandémia előtt átlagosan százhúszan is kíváncsiak voltak egy-egy vetítésre, most nagy izgalommal várjuk a folytatást.
Új szerepkört találtak
– A felsoroltakból is kitűnik, hogy nagyon széles skálán mozog az intézmény kínálata. Hogyan változott meg a kulturális intézmények szerepe a korábbi évekhez, évtizedekhez képest?
– Az úgynevezett közművelődési alapszolgáltatásokat mind teljesítjük, ide tartozik a felsoroltakon kívül még például az élethosszig tartó tanulás alapelvébe illeszkedés. A leglényegesebb változás, hogy míg korábban a rendezvényszervezésen volt a hangsúly, mára a Veszprémi Programiroda átvette tőlünk a városi nagyrendezvények szervezését, mi pedig kiköltöztünk a lakótelepre és meg kellett találnunk a helyünket, kerestük a szerepünket, ami nagyon jól sikerült. Fő tevekénységünk a közművelődés biztosítása, és ez sokféle új lehetőséget ad.
Az élethosszig tartó tanulásra visszatérve pedig mi nem elsősorban a formális oktatást vagy a képzéssel megszerezhető papírt állítjuk középpontba. Élményt adunk, és ezekért az élményekért sokan visszajárnak hozzánk.
– Az említett élmények pedig igen szerteágazóak, nekem például korábban nem jutott volna eszembe, hogy a bonbon- vagy a sajtkészítés rejtelmeinek a kulturális központban nézzek utána, pedig ezt is fölvállalta az Agóra.
– Igen, a bútorfestő tanfolyamot öt ízben, bonbonkészítést kilencszer kellett rendeznünk, de óriási sikerrel futottak a cukorvirág-, a torta-, sajt- és kenyérkészítő sorozataink is, a grafológia szintén.
– Azért akad formális képzés is.
– Így igaz, a Nemzeti Művelődési Intézet kihelyezett oktatást tart nálunk, mi több, közművelődési szakemberképzésükön egy kolléganőmmel együtt mi is oktatunk. Nagy büszkeség, hogy nálunk, a segítségünkkel sajátítják el a szakma csínját-bínját.
A legjobbak között
– Küszöbön áll a következő megmérettetés is. A Minősített Közművelődési Intézmény címet már megkapták, de itt nem állnak meg, beadták pályázatukat Közművelődési Minőségi-díjra. Mit jelent ez?
– A Minősített Közművelődési Intézmény címet, amit 2019-ben kaptunk meg, időnként meg kell újítani, a most megpályázott Közművelődési Minőségi-díj azonban örök. Mondhatom, hogy éjt nappallá téve dolgoztunk az anyag összeállításán, kollégáimmal együtt. Ez egy nagy állami elismerés, versengeni kell érte.
– Miben erősek?
– Az említett közművelődési szerepben, hiszen sok más intézménynél máig megmaradt a rendezvényszervezői feladatkör. Ezenfelül kiépített minőségbiztosítási rendszerünk van, szervezésben, adminisztrációban, mindenben, amit komolyan is veszünk. Szintén büszkeség, hogy egy-egy új kezdeményezésünkről készített kisfilmünk, szám szerint hat, felkerült a Nemzeti Művelődési Intézet jó gyakorlatokat bemutató oldalára, így például a látványkonyhánkban zajlott programjaink összefoglalója is. A díjátadás egyébként januárban lesz, reménykedünk, de ha nem nyerünk, újra próbálkozunk.
Az Agóra mindannyiunké
– Az egész város intézménye az Agóra?
– Így igaz, természetesen, sőt a kistérségé is. A minőségbiztosítás egyik eleme az állandó önértékelés, visszamérés. Látogatóinkat kérdőíves visszajelzésre kérjük, ők pedig értékelik a munkánkat, a rendezvények minőségét, mi több, ötleteket is várunk tőlük és azt is megkérdezzük tőlük, hogy honnan jönnek hozzánk. A számok azt mutatják, hogy a látogatóink 15%-a kistérségből érkezik. Az ötletelésre visszatérve pedig, például a cukorvirág-készítő tanfolyamunkat ilyen külső javaslatra indítottuk el, és ugyanígy minden évben megsütjük az ország tortáját.
Arról pedig még nem is beszéltem, hogy a városban működő 47 nyugdíjasklub közül soknak, mintegy 15 csoportnak nálunk vannak a foglalkozásai. Velük együtt készülünk az október 1-jei idősek világnapi rendezvényünkre.
– Önt egy évvel ezelőtt kitüntették a szakma legrangosabb elismerésével, a Bessenyei György-díjjal. Mitől válik valaki kiemelkedő szakemberré ezen a területen?
– Én azt szoktam mondani, hogy ez az intézmény a harmadik gyerekem, nagyon szeretem. Szeretem tanítani, szeretem csinálni, aki ebbe a szakmába belekóstol, tudja, hogy ezt nem lehet abbahagyni. Mi kell hozzá? Elhivatottság, alázat, tudni kell bánni az emberekkel, de a legfontosabb, hogy szeretni kell azokat, akikért dolgozunk. Ráadásul kell egy jó csapat, nagyon büszke vagyok rá, hogy jó emberek vesznek körül, nálunk például nincs fluktáció, mindenki hivatásának tekinti a munkáját, a csapatnak köszönhető, hogy az intézmény sikeressé vált.
– Mit kíván az intézménynek, a csapatnak?
– Aki dolgozik, annak fontos az elismerés, tehát fontos a köszönöm, hogy a munkánkat megdicsérik. Ezeket meg is kapjuk: rengeteg köszönőlevelet, de a rendezvényeinken is megállítanak bennünket, megköszönik a munkánkat. Amikor vezető lettem, az volt az egyik célom, hogy minősített legyen az intézmény, ezt már elértük, most ugyebár hajtunk a díjra, 2023-ig az is meglesz és akkor már nyugodt leszek, hogy amit elterveztem azt elértük.
– Kell a biztos háttér is, nem igaz?
– Így van, márpedig jó rendezvényt csak pénzből lehet csinálni. De ebből a szempontból is jó helyzetben vagyunk. Fontos a fenntartó, a városvezetés hozzáállása és hála Istennek az nagyon pozitív, nincs okunk panaszra.
Soós Andrea