Veszprém megye hat településén (Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota, Veszprém, Zirc) működik a civil szervezetek egyik meghatározó csoportosulása, a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete. Mottójukat – Ne csak nézz, láss, láss! – az Illés együttestől kölcsönözték, logójukon egy szem és a fehér bot látható a „Figyelj ránk!” felirattal. Elnökükkel, Csehné Huszics Mártával a Kossuth utcai „zöld házban” található irodájukban beszélgettünk.
– Mikor és milyen céllal alakultak?
– Időben messziről, 1961-ből kell indítani a történetünket. Hatvan éve még a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségén belül, megyei szervezetként kezdtek elődeink, akikre nagyon büszkék vagyunk. Alapítónak tekintjük Böthy Józsefet, aki 20 éven át saját otthonában adott helyet a szervezet irodájának, amelyet felesége, Ilonka néni vezetett. A veszprémiek által zongoratanárként ismert Szabó Józsefné, Magdi néni, Danyi Ernő és Szijártó Vince járták a vidéki településeket a sorstársak felkutatása érdekében. A hosszú évek során számos aktív vak, alig látó társunk vitte a vállán a szervezetet, illetve később az egyesületet, és segítette önzetlenül a megyénkben élő súlyos látássérülteket. Jómagam 1988 óta tevékenykedem sorstársaim érdekében, és 2010 óta vezetem a mintegy háromszáz főből álló megyei egyesületet. Az egyesület és az országos szövetség előző elnöke dr. Szőke László volt, aki jelenleg az SZGYF Esélyteremtési Főosztály Fogyatékosságügyi Osztályának vezetője, az Országos Fogyatékosságügyi Tanács titkára.
A rendszerváltást követően megjelent az igény az országos szövetség részéről, hogy tagszervezeteik önállósuljanak. Dr. Szőke László vezetésével alakultak szerte az országban az önálló jogi személyiségű megyei szervezetek. A mi egyesületünk 2004-ben alakult újjá.
Célunk egy olyan közösséget alkotni, amelyben a súlyos látássérültek aktív részvételével valósul meg az a sokszínű tevékenység, amely magában foglalja a látássérültek egyéni és kollektív érdekvédelmét, képviseletét, információhoz, életvitelt segítő eszközökhöz jutását annak érdekében, hogy a látássérülésből adódó hátrányaik mérséklődjenek. Segítséget nyújtunk minden korcsoport számára mindazokban az ügyekben, amelyek a látásvesztés miatt keletkeztek, illetve amelyekben a súlyos látássérült segítséget kér, és kompetenciánk vagy kapcsolataink által támogatást tudnunk nyújtani. Ugyanakkor közösségi programokat is szervezünk számukra, odafigyelve az egyéni igényeikre és képességeikre. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a látássérültek megismerjék a lehetőségeiket, képessé váljanak az önálló életvitel kialakítására, s hogy a társadalom hasznos tagjaiként élhessenek, tanulhassanak, dolgozhassanak.
Másik fontos feladatunk a látássérültek társadalmi elfogadottságának erősítése. Ennek érdekében szemléletformáló programokat szervezünk leggyakrabban a fiatalok, de minden korosztály számára. Évente több alkalommal keresünk fel óvodákat, általános és középiskolákat, de nyugdíjasszervezeteket és munkaközösségeket is. Ennek a programnak az érzékenyítésen túl olyan célja is van, hogy megismertessük a látókkal azt, hogy vakon is lehet kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Vannak segédeszközök és vannak lehetőségek, amelyek segítségünkre vannak, ha ebbe a nemkívánatos élethelyzetbe kerülünk, azaz elveszítjük a látásunkat. Hiszen senki nem kapott garanciát arra, hogy élete végéig megőrzi látásának épségét.
Nehéz feldolgozni a traumát
– Kik lehetnek tagok, s milyen előnyökkel járhat a tagság?
– Tagjaink közé a súlyos látássérülteket várjuk. Mindazokat, akiknek orvos által igazolt látásvesztése meghaladja a 67%-ot, és természetesen vállalják a tagdíj megfizetését, amely jelenleg évi 2500 forint. Irodavezetőnk Klausz Károlyné, Terike, illetve aktív tagjaink a kistérségi csoportjainkban; Ajkán, Pápán, Tapolcán, Várpalotán, Veszprémben és Zircen igen sokrétű segítséget nyújtanak a hozzájuk forduló látássérülteknek. Hasznos információkat, tapasztalatokat osztanak meg velük, amely segíti, hogy könnyebben oldják meg a látássérülésből adódó nehézségeiket. De gyakran az ügyintézésben is segítséget kapnak tőlük. Egyesületünknél speciális vakügyi, úgynevezett életvitelt segítő eszközök kipróbálására van lehetőség. Ezek az eszközök kölcsönözhetők, és segítünk a beszerzésükben is. A vakügyi segédeszközök beszélnek, nagyítanak, illetve tapinthatóvá teszik a mások által látható dolgokat. Ilyen lehet egy fehér bot, egy tapintható mérőszalag, egy színfelismerő, egy digitális nagyító, egy beszélő mérleg vagy vérnyomásmérő, egy okostelefont vagy egy képernyőt megbeszéltető szoftver stb. Ezek az eszközök nagyon drágák, ezért minden évben az adófizetők felajánlásának köszönhetően pályázatot írunk ki az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező sorstársaink számára ezen eszközök beszerzésének támogatására. Nagyon köszönjük mindazoknak, akik adójuk 1%-át egyesületünk számára ajánlják fel. Tudniuk kell, hogy sok látássérült sorstársunknak segítenek vele, abszolút kézzelfogható módon.
Az országos szövetség két szolgáltatása ingyenesen érhető el tagjaink számára; az egyik a TÁVSZEM, távoli segítségnyújtás látássérültek számára, amikor egy telefonos kapcsolat révén a szolgálatban lévő operátor lát a látássérült helyett. Hatalmas segítség ez különösen az egyedül élők számára, illetve olyan helyzetekben, amikor nincs a közelben látó személy, akitől segítséget kérhet a vak vagy alig látó ember. A másik az a hatalmas, folyamatosan bővülő hangos könyvtár, amely számítógép vagy okostelefon segítségével a látássérült személy otthonába kerül virtuálisan kihelyezésre. Minden korosztály megtalálhatja az értékes, színészek és önkéntesek által felolvasott könyvek között a számára érdekeset. Nem kell lemondani így az olvasás élményéről, amely tapasztalataim szerint nagyon sok látássérült számára fontos.
– Van egy érzékeny terület, ez pedig a látásukat egyik napról a másikra, avagy fokozatosan elvesztők gondozása…
– Ezt a traumát mind az érintettnek, mind a családjának nagyon nehéz feldolgoznia. Éppen ezért – akár szakemberek bevonásával – ezt a feloldást is kiemelt érzékenységgel kezeljük. Nagyon fontosnak találjuk a gyors és korrekt információhoz jutást, a sorstársi segítségnyújtást, tapasztalatok megosztását, az elemi rehabilitációt.
Utazó tanári szolgálat
Beszélgetésünk közben érkezett az irodába Lebcelterné Veiland Orsolya, aki az ELTE-be olvadt Bárczi Gusztáv Főiskolán szerezte diplomáját (vakként!), s mint gyógypedagógus segíti az egyesület elemi rehabilitációs, oktatási programját. Lelkesen válaszolt kérdéseinkre.
– Miből áll a feladatköre?
– A Hatpont Rehabilitációs Központ szakmai vezetőjeként Fejér és Veszprém megyében szervezem a látássérültek rehabilitációs oktatását, fejlesztését. A központ a közép-dunántúli régióban látja el a vakok és gyengénlátók elemi rehabilitációs feladatait 16 évnél idősebb személyek körében.
Munkánkat a NSZI közreműködésével az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja, így ingyenes szolgáltatásokat tudunk biztosítani az érintettek számára. Ilyen szolgáltatások: a látástréning, a tájékozódás és közlekedés, valamint a mindennapos tevékenységek és életvitelt segítő eszközök tanítása, a kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása, az adaptált gépírás oktatása, a tapintható írás-olvasás tanítása, pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadás és az elemi rehabilitációs intervenció, azaz segítségnyújtás. Az én „utazó tanári szolgálatom” fontos eleme, hogy megtanítsam a számítógép, az okostelefon kezelésére a látássérülteket.
– Miképp folyik a képzés?
– Hangsúlyozom, ez önkéntes alapon történik. Az érdeklődő látássérültek először funkcionális látásvizsgálaton esnek át, majd a felméréseket követően közösen megbeszéljük, miben van szüksége és miben szeretne fejlődni. Az előbb említett szolgáltatási elemek közül választhatnak, közösen megfogalmazzuk a rehabilitációs tervet, és szerződést kötünk annak megvalósítására. A szolgáltatásban rajtam kívül két mentálhigiénikus, egy informatikatanár, három rehabilitációs szakember, gyógypedagógus és egy szociális munkatárs, klienskoordinátor vesz részt. A rehabilitációs tervnek megfelelően egy-egy látássérülttel többen is foglalkozunk. A foglalkozások vagy a központ „zöld házban” található helyiségeiben, vagy a látássérült lakásán, illetve természetesen a közlekedés tanítása a látássérült személy által meghatározott útvonalon, az utcán történik.
Sérülten is egyenértékű
A Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete készül a megalakulás 60. évfordulójára. A járvány jelentősen visszavetette a közösségi életüket, de a társaság iránti igény fokozatosan erősödik. Így a balatonfüredi Lions Klubbal együtt várják az őszi „vak szüretet”, a közös klubdélutánokat, illetve az egyesület által szervezett rendezvényeket, mint pl. Straub Péter régészeti előadásait. Hálával gondolnak a Bakony Csillagászati Egyesület tagjaira, akik közel vitték hozzájuk az univerzumot, s az Agórában a nyár folyamán megismertették a bolygók, holdak, csillagok világát.
Az egyesület olyan eszközök birtokában van, amelyek segítik az olvasást, a tájékozódást. Van braille nyomtatójuk, amellyel tapinthatóvá tudják tenni az írást, és olyan eszközeik, amelyek a mindennapokban segítik az önálló életet egy látássérült számára. Kivitelezhetővé és biztonságossá teszik számukra a közlekedést, a takarítást, a főzést, a mosást és még a varrást is.
Legnagyobb problémájuk a munkahely keresése. Régen szinte minden telefonközpontban látássérültek dolgoztak. Ma átvette ezt a szerepet az automata központ. Szeretnék, ha minden látássérült megtalálná tudásának és képességeinek megfelelő helyét a munka világában,
Felismerték, hogy a nehézségeken sokszor a humor lendít át, így a „Tökön, dinnyén, babon át láthatatlan a világ, fogd a kezem, segíts hát!” című rövid ismeretterjesztő, szemléletformáló kiadványukban humorral kezelik azokat a szituációkat, amelyek jellemzően előfordulnak életükben, s amelyben segítségünkre van szükségük.
Beszélgetésünk végén mindketten leszögezték: aki fogyatékossággal él, az igyekszik 110%-ot teljesíteni, s nem engedi meg magának a kényelmes 75-öt. Bizonyítani szeretné, hogy sérülten is egyenértékű ember…
lucidus