Húsvét előtti nagyböjt

A nagyböjt a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyvennapos előkészületi, bűnbánati időszak. Felkészülés Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére a hitben való elmélyüléssel, kiengesztelődéssel és lemondással. MW/ Szabó Csilla – A római katolikus egyházban hamvazószerdával veszi kezdetét a nagyböjti időszak, amelyben Jézus áldozatvállalására emlékezünk. Keresztény és hívő emberként elmélyedünk Jézus szenvedéstörténetében, és lélekben osztozunk abban a kereszthordozásban, amelyet értünk vállalt a megváltásban.

Jézus áldozata

Bajkai Csaba, a Soproni Szent István Római Katolikus Plébánia lelkipásztora saját élményét említette, amikor a böjti időszakra megtekintésre ajánlotta a Mel Gibson rendezte Passió című filmet. Teológushallgatóként évfolyamtársaival a moziban ülve saját érzéseik mellett látták és tapasztalták meg a nézők meghatottságát, lélekben megrendültségét, amely képi vizualitással is hozzátett annak megértéséhez, átérzéséhez, mennyi szenvedést vállalva hozta meg értünk Jézus az áldozatot, hogy teljesen odaadva magát Istennek, megváltsa a világot. Az ostorozás, a kereszthordozás és a megfeszítés kínját elviselve adta saját életét, hogy miénk legyen az Isten országa, elnyerhessük általa az örök életet.

Idő a megtérésre, a lélek felé fordulásra

A negyvennapos böjtben nekünk nem kell a Megváltó szenvedését, fizikai bántalmazását elviselnünk, átélnünk, hanem feltekintve a keresztre, a kegyelem lélekformáló hatását kell megélnünk. Mert a hívő ember számára is szükséges a megtérés, amelyre a katolikus egyház húsvét előtt külön időt is szentel. „Ebben az időszakban buzdítjuk az embereket a bűnbánatra, az Istennel és emberrel való kiengesztelődésre, a szentgyónás elvégzésére. A lélekben való készület önmagába foglalja saját életterünk, múltunk megvizsgálását és változtatásra kínál lehetőséget a jövőre nézve tetteinkben, embertársainkkal és Istennel való kapcsolatunkban” – emelte ki a lelkipásztor, hozzátéve, a hívők a húsmentes böjt idején részt vállalnak abban, hogy másként élik meg a mindennapokat, ám az nem a fogyókúráról vagy a test átalakításáról szól, sokkal inkább a lelki megújulásról. Lehetőség van elmélkedni azon, hogy átérezzük Jézus megváltó tettét, amely nemcsak egy könyvbéli történet, hanem egy megélt élet tanítása a lemondásról.

Belső kiengesztelődés

A nagyböjt nemcsak egyszerűen valamiről való lemondás, hanem a belső kiengesztelődésben elnyerjük általa Isten kegyelmét. Bajkai Csaba plébános szerint ebben az időszakban van lehetőség eltávolodni a hangos zenétől, a tévétől, az internettől, helyette olyan elfoglaltságot találjunk, ami a lelkünket formálja. Akár csak napi tíz percben is, szánjunk időt az elcsendesedésre, most talán ez könnyebb is, hiszen a járvány miatt este nyolc után úgyis otthon időzünk. Ha az evangéliumokat olvasgatjuk, abban rálelünk Jézus küldetésére, aki elfogadva az Atya akaratát, életének célja az emberek megváltása, üdvössége és örökléte, de Krisztus számára mindez a földi nagypénteken a keresztáldozat. Ám Isten ezt az áldozatot elfogadva húsvétvasárnap Jézust feltámasztja halottaiból.

Keresztút imádkozás és lelkigyakorlat

Nagyböjt idején a katolikus templomokban jámbor népi ájtatosságként kereszt­utat imádkoznak, amelynek során a hívők bekapcsolódnak abba a lelki útba, amelyet Jézus járt végig Pilátus udvarától a Golgotáig. A nagyböjt idején a lelkigyakorlatok teszik a készülődést áldásosabbá és gazdagabbá, ahol a hívők egymást erősítve léphetnek előbbre az imádság és az istenismeret útján. A negyven nap alatt akár személyes találkozások során, akár az online tér adta lehetőségeket kihasználva, otthonunk és mindennapjaink tereiben és ritmusában maradva vehetünk részt a lelkigyakorlatokon, amelyek segítenek a belső megtérésben. Bajkai Csaba lelkipásztor kiemelte azt is, hogy lehetőséget kínálnak emellett a lelkiírók könyvei. Az egyházi irodalomban sok lelkigyakorlatos kiadványt találhatunk, amelyek tematikus fejezetein végighaladva magunk is elmélkedhetünk a negyven nap során Jézus szenvedéstörténetén.